Az elmúlt hetekben több szervezet felemelte már a hangját a második Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései miatt. Most a NOE döntött úgy, hogy utcára viszi az embereket. Miért határoztak a tüntetés mellett?
– Az egyesület azért demonstrál, mert ez maradt az érdekérvényesítés utolsó lehetősége. Az egyeztetések formálissá váltak vagy teljesen megszűntek, s emellett úgy érezzük, hogy a megszorító intézkedések a legszegényebbeket sújtják a leginkább, azokat, akik már nem tudnak több terhet vállalni. Ezzel párhuzamosan pedig az egészségügyet, valamint az oktatást a kormány a gazdagok kiváltságává teszi. A NOE a családokért és a jövőért áll most ki.
– Milyen arányban képviseltetik magukat a több gyermeket nevelők a magyar társadalomban?
– A nagycsaládosok a társadalom kis szegmensét alkotják, ugyanis csupán a háztartások 3-4 százalékában nevelnek három vagy annál több gyermeket. Ugyanakkor az is igaz, hogy a gyermekek körülbelül egynegyede él nagycsaládokban. A jövő megteremtésében ez a viszonylag szűk réteg nagyon lényeges szerepet tölt be. Éppen ezért a nagycsaládosokba nem kellene belerúgni, hanem támogatni illene őket.
– A megszorítócsomag melyik intézkedései jelentik a legnagyobb terhet?
– Mivel a nagycsaládokban több eltartott él, ezért egy keresetre lebontva arányaiban többször fordulnak orvoshoz, több tankönyvet vesznek, és az élelmiszer áfájának 15-ről 20-százalékra történő emelése is őket sújtja leginkább. A nagycsaládosok a nagyobb fogyasztás miatt, a megszorítások következtében sokkal több áfát fizetnek be az államkasszába. Amit hallani az egészségügy átalakításáról, hogy vizitdíjat, receptdíjat szándékoznak bevezetni, megengedhetetlen. Felháborító, hogy az amúgy is befizetett járulékaink mellé újabb sarcot vessenek ki, adóbehajtóvá degradálva az orvosokat. Ezt az ország lakossága nem fogja tudni kifizetni, még akkor sem, ha a kedvezményeiket később az önkormányzaton keresztül visszakapják, mint ahogy az az egyik elképzelésben áll. Ugyanez a helyzet a kórházi ágydíj bevezetésével is, amely szintén teljesen elfogadhatatlan. Ezzel óriási tömegeket hoznak lehetetlen helyzetbe.
– Milyen következményei lehetnek a különböző többletdíjak bevezetésének?
– Nagyon sok szegény ember a vizitdíj miatt nem fog időben orvoshoz fordulni, tekintettel arra, hogy az ellátás költségeit nem lesz miből kifizetni. Csak akkor kérik majd az orvos segítségét, ha már mentővel mennek értük. Ez sokkal drágábbá és gazdaságtalanabbá teszi az egészségügyi ellátást, hiszen a legtöbb betegség korai szakaszban könnyebben és olcsóbban gyógyítható. Ez azonban csak a dolog gazdasági oldala, hiszen a jelenség miatt drasztikusan romlanak majd e réteg megbetegedési és halálozási mutatói is. Határozott véleményünk, hogy a vizitdíj a tervezett formában nem szabadítható rá a magyar társadalomra. Ráadásul azokban a régiókban, ahol a legtöbb szegény él, és az emberek a megnövekedett terhek miatt nem fordulnak orvoshoz, vészesen csökkenhet az ott tevékenykedő egészségügyi dolgozók bevétele is. Könnyen lehet, hogy emiatt ezeken a területeken orvos- és nővérhiány lép fel, s ezzel tovább romolhat a hátrányos helyzetű térségekben az ellátás színvonala.
– Ki lehet azért a felelős, hogy az ország ilyen nehéz helyzetbe került?
– Négygyermekes családapaként felelős vagyok a gyermekeimért, a feleségemért, a munkámért. Úgy érzem, nem én tehetek arról, hogy az utóbbi öt év alatt ilyen rendkívül nehéz helyzetbe került az ország. Ennek ellenére az én családom, a nyugdíjasok és mindenki másnak a zsebében fognak turkálni úgy, hogy azok nem tehetnek róla. Laikusként nem tudom eldönteni, mely gazdasági döntések helyesek és melyek hibásak. Ugyanakkor „bejáratott” demokráciákkal ellentétben Magyarországon nemigen szokás sem az, hogy politikai vagy gazdasági vezető hibáját beismerve lemondjon, sem pedig az, hogy az utóbbit a nép kikényszerítse.
– Utoljára 1995-ben, a Bokros-csomag bevezetése előtt tüntetett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Milyen eredményeket értek el akkor?
– Részsikereket. Nagyon nagy jelentősége volt annak, hogy a nagycsaládosok képesek voltak együtt hallatni a hangjukat, másrészt a szóban forgó tüntetés után az egyesület tekintélye is megnőtt. Azt azonban nem tudom, hogy a tüntetéseknek volt-e abban szerepük, hogy az Alkotmánybíróság az összes NOE által kifogásolt tételt megsemmisítette. Nem tudom, hogy ez csak a jog elvének vagy a nagycsaládosok tekintélyének volt-e köszönhető. Egyedül a mi alkotmánybírósági beadványaink jártak teljes sikerrel, az viszont sajnos igaz, hogy az intézkedések menetét nem sikerült megváltoztatni.
– Mit várnak a szombati tüntetéstől? Milyen célokat tűztek ki maguk elé?
– A legfontosabb, hogy a nagycsaládosok, a családosok, egyáltalán a társadalom hallassa a hangját. Fontos, hogy sokan gyűljünk össze, s tudassuk a döntéshozókkal: nem értünk egyet azzal, ahogy az országot irányítják. Optimistán nézünk a jövőbe, reméljük meghallják a hangunkat. Bízunk benne, hogy módosítani fogják az intézkedéseiket, s figyelembe veszik a társadalom véleményét. Fontos megemlíteni, hogy a nagyobbik kormánypárt választási ígéretei homlokegyenest ellentétesek a most meghozott intézkedésekkel, nem is szólva arról, hogy a 2004. december 5-i népszavazás végeredménye is azt mutatta, hogy az emberek elutasítják az egészségügy privatizációját. A nép ellen nem kellene döntést hozni, s nem kellene a nép akaratával szembeszállni. A legfőbb célunk, hogy ezt tudatosítsuk a kormánnyal.
– Ha a tüntetés célkitűzései süket fülekre találnak, milyen más eszközökhöz folyamodnak?
– Csak az optimizmusunkat tudom megismételni, reméljük, változni fog a helyzet, s nem maradnak így a meghozott és a tervbe vett döntések, máskülönben öszsze fog dőlni az egész szociális ellátás. Mi bízunk abban, hogy meghallgatják a társadalom kéréseit, ha nem így lesz, akkor megfontoljuk, mit tegyünk.
– Kik támogatják a szombati tüntetést?
– Egy sor szervezet nemcsak a támogatásáról biztosított, hanem a részvételét is jelezte a demonstráción. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Levegő Munkacsoport, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája s a Védegylet aláíróként csatlakozott a tüntetésünkhöz. Ezek csak a nagyobb szervezetek, számos kisebb egyesület is kinyilvánította szimpátiáját. Azt viszont leszögezzük, hogy pártcsatlakozást, párttámogatást a demonstrációval kapcsolatban nem fogadunk el. Ezúton is mindenkit megkérünk, hogy hagyja otthon a pártjelvényeit, mert ennek a rendezvénynek semmi köze nincs semmilyen pártformációhoz.
– Várható, hogy azokkal a szervezetekkel, amelyekkel közösen lépnek fel a szombati tüntetésen, a jövőben szorosabbra fűzik a kapcsolataikat?
– A résztvevő civil szervezetek egy jelentős részével a Nagycsaládosok Országos Egyesülete nagyon szoros kapcsolatot ápol, többek között a Levegő Munkacsoporttal is sokéves együttműködésünk van. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által szervezett szeptember 21-i tüntetést mi is támogatjuk, s azon részt is veszünk. A közeljövőben mindenképpen a civil társadalom megerősödését várjuk.
origo.hu
Zöld rendszám a jövő kulcsa? 10-szeres növekedés 2020 óta
