Tegnap járt le a Balatoni Hajózási Zrt. valós piaci értékének meghatározására kiírt pályázat beadási határideje, amelyre hét ajánlat érkezett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-hez – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Oravecz Péter, a vagyonkezelő kommunikációs igazgatója. Mint mondta: mostantól harminc nap áll rendelkezésére az ÁPV Zrt.-nek arra, hogy eldöntse: érvényesek-e a beadott pályázatok, s ha igen, melyik jelentkező végezheti el a hajózási társaság valós piaci értékének meghatározását.
Utoljára az országgyűlési választások előtt kapott kézzelfogható információt a Balatoni Hajózási Zrt. és a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló huszonkét tóparti önkormányzat a hajóstársaság privatizációjának második ütemével kapcsolatban. Azóta hallgat a kormány, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a cég menedzsmentje viszont türelmetlen. Mert – mint Horváth Gyula vezérigazgató mondja – a kérdés rendezetlensége miatt hosszabb távon nem lehet biztos üzletpolitikát folytatni. Márpedig még a kormányfő is azt válaszolta minap a sajtó kérdésére: nem lát tisztán a társaság vitorláskikötőinek és ingatlanjainak hasznosításával kapcsolatban.
– Ebben az egy dologban, mármint, hogy hiányzik a tisztánlátás a hajóstársaság privatizációja ügyében, egyetértek Gyurcsány Ferenccel. Mi sem látunk tisztán – válaszolta lapunk kérdésére Siófok újjáválasztott polgármestere, Balázs Árpád. A cégben meglévő ötvenegy százalékos önkormányzati részvénycsomagból több mint tíz százalékot magáénak tudó Siófok első embere érthetően türelmetlen, mert mint mondja: miközben a hajóstársaság gazdálkodási eredményei a gondok ellenére is javulóban vannak – példaként említette a cég és az önkormányzatok összefogásával a közelmúltban vásárolt hatszáz személyes Szent Miklós motorost, a flotta új vezérhajóját – a kormány álláspontja a privatizáció második ütemével kapcsolatban nem ismert. – A 49 százalékos tulajdoni hányad ingyenes átadására nemleges a válasz, vételi ajánlat pedig nincs. A hajóstársaság ügye, mondhatnánk a cég jövője, a kormány kezében van – magyarázza a helyzetet Siófok polgármestere.
– Érvényben van az a 2003-ban született kormányhatározat, amely kimondja: értékesíteni kell a cégben lévő állami részesedést. Ennek alapján fordultak az önkormányzatok az ÁPV Rt.-hez, és tettek vételi ajánlatot a társaság állami kézben lévő részvénycsomagjára. Suchman Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi politikai államtitkára és az ÁPV Rt. képviselője jelenlétében a múlt ősszel három alternatívát fogalmaztunk meg: az első a térítésmentes eladás, a második a közhasznú hajózási és a vitorláskikötői-turisztikai célú üzletág szétbontásával történő értékesítés – amely sokadszor hangsúlyozom: nem lehetséges –, a harmadik pedig egy értékbecslésen alapuló vételi ajánlat az önkormányzatok részéről. Kiválasztottunk egy nemzetközileg is jegyzett, elismert szakértői szervezetet, amely – feltételezve, hogy az ügyben nem ingatlaneladásról, hanem működtetésről van szó – elkészítette a vagyonbecslést. Megtudtuk, mennyi az értéke a 49 százaléknak, amit az önkormányzatok elfogadtak – idézte fel a történteket a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója.
Horváth Gyulától megtudtuk: az utolsó kézzelfogható információ még az országgyűlési választások előtt érkezett a pénzügyi tárca vezetőjétől. Ennek lényege: Veres János támogathatónak tartja a közhasznú tevékenység (menetrend szerinti hajózási szolgáltatás) részvénycsomagjának térítésmentes átadását, mert ez nem sért semmiféle érdeket. Ha az önkormányzatok lehetőséget kapnak a kikötői üzletág megvásárlására is, esély van a kérdés megnyugtató rendezésére. Ez utóbbiról a pénzügyi tárca az ÁPV Rt.-t is tájékoztatta, és kérte: dolgozzon ki a privatizációs szervezet az önkormányzatok számára egy megfelelő konstrukciót. – Azóta alszik az ügy. Mint tudja, Suchman Tamás már nem politikai államtitkár, és Kolber István, a volt fejlesztési miniszter sincs már abban a pozícióban, amelyikben tavasszal volt. Most tehát közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a szervezetet, amelyik megállapítja a társaság valóságos üzleti értékét.
Horváth Gyula hangsúlyozta: miután balatoni üdülőrégióban nincs politikai vita a hajóstársaság állami vagyonrészének önkormányzati tulajdonba kerüléséről, és nem volt az első, 51 százalékos tulajdoni hányad kérdésében sem, érthetetlen a késlekedés. – A kérdés rendezése nélkül hosszabb távon lehetetlen biztos üzletpolitikát folytatni – figyelmeztet a vezérigazgató. – El kell adni a társaságot, ez nem lehet vita. Attól sem kell tartani, hogy külföldi kézbe kerül a részvénycsomag, a magántőke milliárdos befektetéssel pedig csak akkor szállna be a privatizációba, ha a hajózás nyereséges vállalkozás volna. Márpedig nem az. A milliárdos befektetés itt nem térül meg, csupán szerény nyereséggel lehet számolni – vélte a társaság első embere. Kérdésünkre, hogy mennyi pénz kellene a balatoni hajózás kedvező helyzetbe kerüléséhez, a vezérigazgató rögvest azt válaszolta: nyolc-tíz milliárd forint. Három-négy milliárd forint kellene a második balatoni komphoz, három a vitorláskikötő-hálózat fejlesztéséhez, a további pedig a hajópark rekonstrukciójához, jelesül a motorcserékhez.
A társaság privatizációját szorgalmazó és siettető Balatoni Szövetség elnöke, Bóka István füredi polgármester úgy látja: az ÁPV Rt. „érzékeli ugyan a régió nyomását”, de a jelek szerint a privatizációs szervezet minél több pénzt szeretne kapni a hajóstársaság részvénycsomagjáért. Suchman Tamás pedig érdeklődésünkre azt válaszolta: rövidesen folytatódik a társaság és az önkormányzatok tárgyalása. – Kértük a pályázat nélküli jogi megoldást keresését, de úgy látom, nem megy. Folytatom az ügyben a koordinátori szerepet, mert úgy látom, eddig nem tudtuk végigvinni a konstrukciót.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
