A sebesült katonát helikopterrel szállították kórházba Budapestre. A harminc év körüli férfi életveszélyes, nyílt koponyasérülést szenvedett, azonnali műtétre volt szüksége.
*
A honvédelmi tárca közleménye szerint Havril András vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke szakmai vizsgálatot kezdeményezett.
A helyszínelés idejére a környéket a rendőrség lezárta, a nyomozókon kívül a katonai ügyészek végzik a vizsgálatot. Úgy értesültünk, hogy a munkát csak órákkal a robbanás után tudták megkezdeni, mert több, meg nem semmisített anyag maradt a bányában. Kihallgatták az életben maradt sofőrt, aki a detonáció után segítséget hívott. Vallomásáról azonban a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője, Ács Tibor nem árult el részleteket. Annyit közölt csak, hogy foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt büntetőeljárás indult a tragédia okainak kiderítésére. Kérdésünkre a szóvivő cáfolta, hogy lenne adatuk mulasztásra, amely a büntetőeljárást megalapozná. Miként kifejtette: azért indult büntetőeljárás, mert annak módszereivel tisztább kép alkotható az eseményekről.
Az Első Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka, Hajdú Gábor ezredes lapunkat arról tájékoztatta a helyszínről, hogy a tűzszerészek már lepakolták a löveget a teherautóról, amikor bekövetkezett a detonáció. Ennek okát még vizsgálják, így az ezredes részletekről nem tudott beszámolni. A parancsok elmondta: csütörtökön Oroszlány és Környe között nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak, amelynek egy részét a helyszínen megsemmisítették, egy másik, jelentős részét pedig az erre kijelölt bányába vitték a munkatársai. A szállíthatóságról a járőrparancsnok jelentést adott neki. A nagy menynyiség miatt azonban megerősített járőregységet küldött a megsemmisítésre.
Egy honvédségi tűzszerész lapunknak elmondta: a parancsnok dönti el, hogy a helyszínen, vagy biztonságosabb helyen kell megsemmisíteni a veszélyes anyagokat. Általánosságban elmondható, hogy a nem használt lőszert elszállítják és máshol robbantják fel, a kilőtt darabokat viszont a helyszínen. Igaz, ez a döntés sok mindentől függ: a szakértő tűzszerész a külső jegyekből is megítélheti a robbanószerkezet vagy lőszer állapotát. A tűzszerész kifejtette: ha biztonságban szállítható a lőszer, egy speciálisan kialakított teherautó platójára felhordott, 15-20 centiméteres homokágyba fektetik, s így viszik elhagyott bányákba, vagy az önkormányzat által kijelölt helyszínre. A parancsnokok az utóbbi idők rossz tapasztalatai miatt megtiltották, hogy a megtalálás helyén hatástalanítsák a lőszereket, ilyet egyedül a gyújtószerkezettel ellátott bombák esetében engedélyeznek – jegyezte meg a volt katona. Szerinte egyetlen gond lehetett: az egyik tűzszerésznek kiesett a kezéből a lőszer, a csapódástól pedig felrobbant. A világháborús lőszerek csaknem hatvan éve a földben vannak, elveszítik a kezelésbiztonságukat. A bennük lévő robbanóanyagban kémiai reakciók indulhatnak el, amelyek miatt érzékenyebbé válhatnak a mechanikai hatásokra is – fűzte hozzá a szakember.
Emlékezetes: május 23-án Szolnokon, a Magyar Honvédség kiképzőközpontjában aknaismereti gyakorlat közben történt robbanás: három katonai tűzszerész megsérült, közülük a raj parancsnoka a kórházban belehalt sérüléseibe.
Társasházi lakás ég Budapesten