Nincs elnök Somogyban

Eredménytelenül végződött a Somogy Megyei Közgyűlés alakuló ülése. A képviselők letették ugyan az esküt, és átvették a megbízólevelüket, ám miután a közgyűlés elnökének személyéről, illetve a testületet átmenetileg irányító jogi és önkormányzati bizottság vezetőjéről sem született döntés, sajátos jogi kényszerhelyzet állt elő. A választás győztese, a Fidesz–KDNP továbbra is az MSZP támogatását élvező Gyenesei István nélkül gondolja el a megye vezetését.

Ha hatalomvágy nincs is bennem, de annál több tűz, elkötelezettség, tapasztalat, felelősség és tisztesség maradt az erényem. Nem búcsúzni, dolgozni jöttem – mondta leköszönőbeszédében a Somogy Megyei Közgyűlés alakuló ülésén Gyenesei István, aki a múlt héten – a Somogyért Egyesületet évek óta keble alatt melengető szövetséges, megyei MSZP-sek helyeslése közepette – először „nagykoalíciós somogyi kormányzást”, majd később rotációs vezetői rendszert ajánlott a tárgyalásokon. Az MSZP-vel közös javaslat szerint két évig a Fidesz, egy-egy évig a Somogyért, illetve az MSZP adhatta volna a közgyűlés elnökét. Elköszönőbeszédében – amely ezúttal sem nélkülözte a tőle megszokott patetikus elemeket – Gyenesei újfent a teljes körű együttműködést hangsúlyozta.
Miután a közgyűlési képviselők választása patthelyzetet eredményezett, várható volt, hogy az első számú vezető megválasztására tett kísérlet és az elnök személyét helyettesítő, ideiglenes jogi és önkormányzati bizottság vezetőjének a megválasztása is sikertelen lesz.
– Sajnálom, hogy nem tudtunk megállapodni a jogi és önkormányzati bizottsági elnök személyéről, így tovább tárgyalunk – mondta lapunknak a Fidesz közgyűlési elnökjelöltje. Gelencsér Attila ugyanakkor leszögezte: szükséges a széles körű összefogás, az együttműködés, ám ez nem jelenthet tisztségbeli pozíciót a Somogyért számára. A somogyi választók most a Fideszt tüntették ki bizalmukkal, a győztest illeti meg a vezető tisztség.
A sikertelen ülést követően a megyei közigazgatási hivatal vezetője a jogi kényszerhelyzetről újságíróknak kifejtette: ha a képviselők egynegyede kéri, nyolc napon belül a hivatalvezető indítványozza a közgyűlés összehívását. Egy másik megoldásként említette, hogy a hivatalnak meg kell tennie az észrevételeket a mulasztásos törvénysértésekre. – A sors dolgozni rendelte a képviselőket, nem arra, hogy az Alkotmánybíróság véleménye és a kormány kezdeményezése alapján kimondják a közgyűlés feloszlatását – figyelmeztetett. A közgyűlés elhúzódó megalakítása azzal is járhat, hogy a megye intézményeinek dolgozói ebben a hónapban nem kapnak fizetést.