Becslések szerint tizenegy-tizenkét ezer tonna hal él a Balatonban, és bár az állomány jó része túlsúlyos, busa pedig csak igen jelentős ráfordítással halászható, nemes halból sincs hiány legnagyobb tavunkban. Ezt igazolja az is, hogy idén a múlt évinél tíz százalékkal több, húszezer balatoni horgászbérletet vásároltak. A Balatoni Halászati Zrt. turisztikai vezetőjétől megtudtuk: ebben az évben 70-80 ezer horgász fordult meg a Balatonnál. Szakál Tamás egyben cáfolta, hogy emelkedne az egész esztendőre érvényes horgászjegyek ára. Akárcsak 2005-ben, az általános negyvenezer forintba kerül, a parti is csupán ezer forinttal nő, hogy jusson a bevételből a horgászok által kedvelt mólók karbantartására is. Aki pedig stégről vagy a parttól nem több mint ezerötszáz méterig beevezve, csónakból horgászik, jövőre is huszonnégyezer forintot fizet majd. A 60 évesnél idősebbek minden bérletforma árából húsz, az ifjú horgászok negyven, a gyerekek pedig hatvan százalék kedvezményt kapnak. A Kis-Balatonnál a felnőtt éves bérlet tizenháromezer forint lesz, a nádasban horgászó gyerekeknek viszont egy évre csak 5200 forintot kell fizetniük.
Karácsony közeledtével nemcsak a balatoni halgazdaság, hanem sok kisebb tótulajdonos is kínálja az ünnepi asztalra valót. Közép- és Dél-Dunántúlon az import tengeri halak helyett elsősorban biohalat, pontyot, csukát és süllőt ajánlanak, de keszeget és kárászt is kaphatunk, ha a halászléalapot egészséges vízben nevelt halból készítenénk. A biohal kétségtelenül jóval drágább, mint a vadvízi, de a balatoni és a hagyományos tógazdasági sem olcsó. Talán emiatt lehet, hogy Közép-Európában az évi alig több mint háromkilós átlaggal a magyarok fogyasztják a legkevesebb halat.
origo.hu
Bölöni László is a román parlamenti választáson való részvételre buzdít
