Összesen hét területet és több mint ötven települést érintenének az urán kitermelését elősegítő próbafúrások Tolna és Baranya megyében, köztük olyan turisztikailag meghatározó települést, mint Orfű, valamint a szintén Pécs közelében fekvő Bátaszék és Dinnyeberki térségét is.
– A kormány kizárólagos jogokkal ruházta fel a vállalatot a területen a kutatások megkezdéséhez Bátaszéknél – áll az ausztrál cég internetes közleményében. A cél egyelőre az, hogy további vizsgálatokkal kiderítsék, elegendő mennyiségű ásványi anyag található-e a térségben ahhoz, hogy további bányászati kutatásokat végezzenek – állítják. – A kijelölt bátaszéki kutatási terület nagysága lehetőséget ad rá, hogy elindítsunk egy átfogó regionális kiértékelő programot, amelynek központjában azok a helyek állnak, ahol már korábban fúrásokat végeztek, és uránércet azonosítottak – nyilatkozta a közleményben a WildHorse nevű befektetőcég ügyvezető igazgatója, Richard Pearce. Hozzátette: reméli, hogy új kutatási területeket is engedélyeznek.
A WildHorse Hungary Kft. tervei és koncessziója miatt több civil szervezet is tiltakozó kampányt indított, köztük a Társaság a Szabadságjogokért, az Energia Klub és a Védegylet. A Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterhez intézett nyílt levelükben furcsállják, hogy egy ilyen jelentőségű ügyről a lakosság nem a kormánytól kapott értesítést. Hét kérdést intéztek a tárca vezetőjéhez, többek között arra kíváncsiak: mikor és milyen jogokat kapott a WildHorse Hungary Kft., illetve tárgyalnak-e további koncessziós jogokról a céggel, valamint tervezik-e a pécsi uránbánya újbóli megnyitását.
Perger András szerint akkor is tájékoztatni kell a helybeli lakosságot, ha egyelőre nincs konkrét kitermelési szándéka a befektetőnek. Az Energia Klub környezetvédő egyesület programvezetője úgy véli, az uránbányászat mindig érzékeny téma volt, mivel sugárzó anyagról van szó. Bár most még nem tudni, milyen technikát használna a vállalat a kitermelésre, Perger úgy látja, legyen az bármilyen modern, biztos, hogy komoly hatása lenne a bányáknak a környezetre. – Legvalószínűbb, hogy vegyi oldásos technológia alkalmazását tervezik, ami radioaktív anyagot is befogadó zagytározók, valamint vegyi üzem építésével jár – tette hozzá kérdésünkre a környezetvédő, aki elmondta: a vegyi üzem, illetve a zagytározó azért veszélyes, mert a hulladékai kikerülhetnek a környezetbe. Emlékeztetett, az egykori uránbánya zagytározói a mai napig veszélyeztetik a pécsi ivóvízbázist.
– Nem nyílik újra a Pécs környéki uránbánya – közölte megkeresésünkre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A tárca elmondása alapján a kutatási engedélyeket úgynevezett hatósági engedélyezési eljárásban adták ki, így nincs szó koncesszióról, sem ahhoz kapcsolódó pályázatról, amely a civil szervezetek szerint szükséges lett volna. A hatósági engedélyezés „nem keverhető össze a koncesszióval, minthogy előbbi nyílt területeken, utóbbi zárt területeken alkalmazandó. Radioaktív ércre vonatkozóan jelenleg az ország egész területe nyíltnak számít, tehát a kutatás nem koncesszióköteles, csak hatósági engedély kell hozzá” – olvasható a minisztérium válaszában. – Az ausztrál vállalat magyarországi cége összesen hét területre kért kutatási jogot, vagyis ennek első lépéseként úgynevezett jogadományt – tájékoztatott a GKM. Ebből a hétből öt jogadománya már jogerős, amiből viszont még csak egyet bíráltak el, ez pedig Dinnyeberki, Ibafa és Nagyváty térségére ad jogosultságot kutatásra.
Az ausztrálok még ősszel megkeresték a pécsi önkormányzat vezetőit, akiknek beszámoltak a céljaikról. Tasnádi Péter polgármester azonban a pécsi közgyűlés november eleji ülésén azt mondta: aggályosnak tartja az elképzeléseket, mivel a komoly bányászati múlt ellenére Pécsnek és környékének hosszú távú fejlesztési elképzelései nem a bányaiparra, hanem a turizmusra koncentrálódnak.
A helyi ellenzék is hasonló állásponton van. Páva Zsolt fideszes választókerületi elnök lapunknak elmondta, kevés információ áll rendelkezésükre, ezért a polgármesterhez fordultak tájékoztatásért. „Önmagában nem örülünk neki, egyelőre rosszallásunkat fejeztük ki. A kérdéseink megválaszolása után tudjuk majd eldönteni, pontosan hogyan kezeljük az ausztrál befektető terveit” – tette hozzá a politikus.
Deutsch Tamás: Magyar Péter egy nettó gyermekbántalmazó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!