időjárás 4°C Virgil 2022. november 27.
logo

Többet vásárolunk a hálón

Sz. Szõke László
2006.12.21. 23:00

Évente duplázódik az online vásárlások alkalmával elköltött pénz összege Magyarországon. Idén is tovább növekszik a forgalom. A világháló iránti bizalom növekedésével szaporodnak az interneten a kereskedelmi csalások is.

Míg a kisebb hazai online áruházak forgalma tavaly 19 milliárd forint volt, idén ez meghaladhatja a 27 milliárd forintot – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésében. Színesedik az interneten keresztül értékesítő boltok választéka. Egyre nehezebb különbséget tenni a tisztán internetes, illetve a hagyományos kiskereskedelmi egységgel is rendelkező áruházak között. Újabb megoldások is feltűntek a virtuális térben, például az online boltok piactere és az internetes bevásárlóközpontok. Azok a hagyományos kiskereskedelmi háttérrel rendelkező üzletek pedig, amelyek az interneten keresztül sikeresen értékesítenek, gyakran kiszervezték online tevékenységüket külön cégbe.
Magyarországon jóval tíz százalék alatt van azoknak a száma, akik rendelkeznek az internetes vásárláshoz elengedhetetlen hitelkártyával vagy megfelelő elektronikus számlacsomaggal. Szolgáltatói oldalon két típusú online bolt különböztethető meg: az egyik az, amikor a kereskedő maga nyit az internetes értékesítéshez piacteret, a másik csoportba pedig azok a szolgáltatók tartoznak, amelyek csak a felületet biztosítják ahhoz, hogy bárki adhasson-vehessen. A Vatera.hu, az egyik vezető hazai online aukciós piactér forgalma az idei esztendő első felében meghaladta a kétmilliárd forintos átmenő forgalmat. A tavalyi tendenciákat figyelembe véve a cég átmenő forgalma év végére több lehet 4 milliárd forintnál is. Az év első felében az aukciós cég oldalán regisztrált felhasználók száma meghaladta a 180 ezret, míg a feltöltött termékek száma megközelítette a négymilliót.
Az online vásárlások legnagyobb buktatója, ha a megvásárolt áru valójában nem is létezik, illetve nem olyan minőségű áru érkezik, amilyenért fizettünk. Fokozott veszélynek tesszük ki magunkat, ha külföldről vásárolunk, és a vételár átutalása előtt nem győződünk meg arról, hogy az üzemeltető valóságos cég-e, van-e elérhető ügyfélszolgálata, címe, telefonszáma. A PaySat.com például, mely virtuális pénzügyi szolgáltatásokat ígért a gyanútlan felhasználóknak, évekig működött azután is, hogy ezreket sikerült megkárosítania. Erre azért volt lehetősége, mert a névleg Norvégiában működő szolgáltatást egyiptomi „üzletemberek” hozták létre, a „hivatalos” levelezést angol szervereken bonyolították le, a honlapot regisztráló cég pedig Texasban működött. A károsultak több fórumot is létrehoztak, több országban panaszt is tettek a hatóságoknál, mégis jó egy esztendőbe telt, míg sikerült kikapcsoltatni a szolgáltatást, azaz eltávolítani a világhálóról.
A hasonló álszolgáltatók hálóját úgy lehet elkerülni, hogy még vásárlás előtt ellenőrizzük, létezik-e valóságos ügyfélszolgálat a bolt üzemeltetője mögött. Külföldi internetes áruházaknál fokozottan figyeljünk a frissen indult szolgáltatókra! Érdemes előbb keresőprogramok segítségével kutakodni, hogy léteznek-e olyan internetes fórumok, ahol a károsultak felhívják a figyelmet a szolgáltatás zavaros működésére. Abban az esetben, ha a Vaterához hasonló online piactéren adunk-veszünk, az eladóról minél többet igyekezzünk megtudni, amire kiválóan alkalmas az úgynevezett vásárlói minősítési rendszer, mellyel értékelni lehet egy-egy eladót. Szerencsére a magyar internetes vásárlók óvatosak. A GKI szerint a vásárlási szándékkal szörfözők többsége – több mint 53 százalékuk – inkább tájékozódik az árakról, csak 14 százalékra tehető azoknak a száma, akik ténylegesen is az interneten vásárolnak. A műszaki cikkek a legnépszerűbbek, mert akár 10–15 százalékkal is olcsóbbak lehetnek az internetes boltokban, amennyiben az eladó csak raktárról árusít, azaz nem kell üzlethelyiséget is üzemeltetnie.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.