Míg a kisebb hazai online áruházak forgalma tavaly 19 milliárd forint volt, idén ez meghaladhatja a 27 milliárd forintot – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésében. Színesedik az interneten keresztül értékesítő boltok választéka. Egyre nehezebb különbséget tenni a tisztán internetes, illetve a hagyományos kiskereskedelmi egységgel is rendelkező áruházak között. Újabb megoldások is feltűntek a virtuális térben, például az online boltok piactere és az internetes bevásárlóközpontok. Azok a hagyományos kiskereskedelmi háttérrel rendelkező üzletek pedig, amelyek az interneten keresztül sikeresen értékesítenek, gyakran kiszervezték online tevékenységüket külön cégbe.
Magyarországon jóval tíz százalék alatt van azoknak a száma, akik rendelkeznek az internetes vásárláshoz elengedhetetlen hitelkártyával vagy megfelelő elektronikus számlacsomaggal. Szolgáltatói oldalon két típusú online bolt különböztethető meg: az egyik az, amikor a kereskedő maga nyit az internetes értékesítéshez piacteret, a másik csoportba pedig azok a szolgáltatók tartoznak, amelyek csak a felületet biztosítják ahhoz, hogy bárki adhasson-vehessen. A Vatera.hu, az egyik vezető hazai online aukciós piactér forgalma az idei esztendő első felében meghaladta a kétmilliárd forintos átmenő forgalmat. A tavalyi tendenciákat figyelembe véve a cég átmenő forgalma év végére több lehet 4 milliárd forintnál is. Az év első felében az aukciós cég oldalán regisztrált felhasználók száma meghaladta a 180 ezret, míg a feltöltött termékek száma megközelítette a négymilliót.
Az online vásárlások legnagyobb buktatója, ha a megvásárolt áru valójában nem is létezik, illetve nem olyan minőségű áru érkezik, amilyenért fizettünk. Fokozott veszélynek tesszük ki magunkat, ha külföldről vásárolunk, és a vételár átutalása előtt nem győződünk meg arról, hogy az üzemeltető valóságos cég-e, van-e elérhető ügyfélszolgálata, címe, telefonszáma. A PaySat.com például, mely virtuális pénzügyi szolgáltatásokat ígért a gyanútlan felhasználóknak, évekig működött azután is, hogy ezreket sikerült megkárosítania. Erre azért volt lehetősége, mert a névleg Norvégiában működő szolgáltatást egyiptomi „üzletemberek” hozták létre, a „hivatalos” levelezést angol szervereken bonyolították le, a honlapot regisztráló cég pedig Texasban működött. A károsultak több fórumot is létrehoztak, több országban panaszt is tettek a hatóságoknál, mégis jó egy esztendőbe telt, míg sikerült kikapcsoltatni a szolgáltatást, azaz eltávolítani a világhálóról.
A hasonló álszolgáltatók hálóját úgy lehet elkerülni, hogy még vásárlás előtt ellenőrizzük, létezik-e valóságos ügyfélszolgálat a bolt üzemeltetője mögött. Külföldi internetes áruházaknál fokozottan figyeljünk a frissen indult szolgáltatókra! Érdemes előbb keresőprogramok segítségével kutakodni, hogy léteznek-e olyan internetes fórumok, ahol a károsultak felhívják a figyelmet a szolgáltatás zavaros működésére. Abban az esetben, ha a Vaterához hasonló online piactéren adunk-veszünk, az eladóról minél többet igyekezzünk megtudni, amire kiválóan alkalmas az úgynevezett vásárlói minősítési rendszer, mellyel értékelni lehet egy-egy eladót. Szerencsére a magyar internetes vásárlók óvatosak. A GKI szerint a vásárlási szándékkal szörfözők többsége – több mint 53 százalékuk – inkább tájékozódik az árakról, csak 14 százalékra tehető azoknak a száma, akik ténylegesen is az interneten vásárolnak. A műszaki cikkek a legnépszerűbbek, mert akár 10–15 százalékkal is olcsóbbak lehetnek az internetes boltokban, amennyiben az eladó csak raktárról árusít, azaz nem kell üzlethelyiséget is üzemeltetnie.
origo.hu
Fürdési tilalmat vezettek be egy népszerű balatoni strandon
