A Lelkiismeret ’88 Egyesület 2003. december 1-jén a Gesztenyés kertből a Jagelló úton át a Stromfeld Aurél utcáig akart vonulni, hogy az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter háza előtt tiltakozzék a magyar és a román kormányfőnek a nemzeti érzékenységet sértő, egy évvel korábbi pezsgős koccintása miatt. A rendőrség a tüntetést megtiltotta, arra hivatkozva, hogy a tömeg aránytalanul zavarná a közlekedést. Uniós csatlakozásunkig, vagyis 2004. május 1-je előtt még így szólt a gyülekezési törvény. Azóta a demonstráció akkor tiltható meg, ha az adott helyszínt más útvonalon nem lehet megközelíteni. Ez a legritkább esetben fordulhat elő.
A teljes útvonalra szóló tiltás tudomásulvétele után a Lelkiismeret ’88 három új bejelentést tett a rendőrségen. Közölték: először a Gesztenyés kertben, majd a Jagelló úton, végül a Stromfeld Aurél utcában kívánnak demonstrálni. A BRFK – mint később kiderült – ezt hatalmas pimaszságnak: joggal való visszaélésnek tekintette, és nem válaszolt a bejelentésekre. Úgy vélte, magától értetődő, hogy a néhány nappal korábbi tiltó határozat a három új bejelentésre is vonatkozik. A szakaszos demonstráció sem megengedett. Az egyesület viszont beleegyezésnek tekintette a hatóság hallgatását. A Fővárosi Bíróság, majd most a Legfelsőbb Bíróság egyaránt úgy ítélt: a szervezők álláspontja volt a helyes. A hatóságnak minden beadványt külön el kell bírálnia, a korábbi tiltás nem vonatkozhat a későbbi kérelmekre. Mivel pedig a BRFK nem tiltotta meg a három útszakaszon a tüntetést, a demonstráció megtartható volt. Illetve lett volna. A rendőrség ugyanis hatalmas erőkkel vonult ki. Kutyás, lovas rendőrök özönlötték el a környéket, ötvenegy embert rabszállítóval elvittek e helyszínről. A bíróság azonban megszüntette a rendőrség által kezdeményezett szabálysértési eljárást. A tüntetők ezután a gyülekezési pert is megnyerték. Először a Fővárosi Bíróság, majd – a rendőrség felülvizsgálati kérelme nyomán – a Legfelsőbb Bíróság döntött úgy, hogy a tüntetés feloszlatása jogellenes volt. Először azért, mert a demonstrációt nem tiltották meg. Másodszor, mert más feloszlatási ok sem volt, noha a rendőrség utóbb – a tárgyaláson – már arra is hivatkozott, hogy az összejövetel elveszítette békés jellegét. A bíróság leszögezte, valóban csak a békés tüntetés áll a törvény oltalma alatt, hozzátette azonban, hogy a Gesztenyés kertiek békésen demonstráltak. Szidalmazták ugyan a rendőrséget és a kormányt, ám a hangos és negatív véleményközlés még nem szünteti meg a békés jelleget. Az indulatos reagálást éppen az váltotta ki, hogy a demonstrálók azt hitték, tiltó határozat hiányában nem léphet fel ellenük a rendőrség. Az igazságszolgáltatás fórumai arra is felhívták a figyelmet, hogy a feloszlatás okának az intézkedés megkezdésekor fenn kell állnia, utólag, egy esetleges perben már nem lehet okok után kutatni.
Mint Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd elmondta: az ötven résztvevő előállításáért, őrizetben tartásáért s a velük szemben alkalmazott megszégyenítő bánásmódért kártérítést kérnek a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól. A BRFK-t már több hasonló esetben nem vagyoni kártérítésre ítélte a bíróság. Ez történt akkor, amikor az Erzsébet téren 2004. május 23-án négy személylyel megalázó módon bántak. Három felperes sérelmét 500-500 ezer, negyedik társukét pedig egymillió forint kártérítéssel látta kiegyenlíthetőnek a bíróság. Félmillió forint kártérítés járt annak a férfinak is, aki 2003. október 2-án a Kvassay hídon békés sétával kívánt tiltakozni a csepeli kórház tervezett bezárása ellen.
Fejére szól, ki szót emel? Először, 2003 decemberében Medgyessy Péter házától próbálta távol tartani a kormányfőt kritizáló embereket a rendőrség azzal, hogy jogellenesen feloszlatta a Gesztenyés kerti tüntetést.
Pártját fogta a BRFK Gyurcsány Ferencnek is: betiltotta a 2004. december 10-re az Apró-villa elé meghirdetett demonstrációt. A bíróság felmentette a szabálysértés vádja alól azokat a személyeket, akiket a Margit hídról és környékéről hurcolt el a rendőrség, mondván: a tilalom ellenére a kormányfő háza előtt akartak tiltakozni a kettős állampolgárság ügyében elfoglalt kormányzati álláspont miatt.
A bíróság ítélete szerint nem követte el a gyülekezési jog megsértésének szabálysértését az a magánszemély, aki 2005. május 20-án transzparensen közölte: „Gyurcsány, nem vagy méltó a Bibó-szobor avatására.” Az indoklás szerint a közszereplő a sértő véleményt is köteles elviselni.
Még nyitott kérdés, mennyiben sértette meg az alkotmányt Gergényi Péter, illetve Demszky Gábor azzal, hogy 2006 decemberében, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után elrendelték a Kossuth tér zárlatát. Az önkormányzatnak a traktorok behajtását tiltó rendelete már az alkotmánybírák előtt van. A főkapitánynak a teret „műveleti területté” nyilvánító döntése ellen Szili Katalin házelnök megbízásából eddig írásban kétszer protestált az Országgyűlés hivatala. Az alkotmány 70/K szakasza alapján pedig bárki pert indíthat, aki úgy véli, hogy a szabad helyváltoztatás alkotmányos alapjogában korlátozza őt a főkapitányi döntés.
origo.hu
Tombol a hőség, jön a hőkupola – de tényleg van okunk félni?
