Újabb vitát kavart az utóbbi napokban a gyógyszerek forgalmazását szabályozó törvény módosítása. A különböző egészségügyi dilemmák mellett ugyanis felvetődött, hogy a változás az önkormányzatok gazdálkodására is hatással lehet. Egy 1990-es, helyi adókról szóló törvény ugyanis mentesíti az építményadó megfizetése alól többek között az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó létesítményeket. Kérdés, hogy a jövőben a boltok, sőt a hipermarketek és a benzinkutak is elkerülhetik-e a települések számára igen fontos adó megfizetését akkor, ha kínálatukba felveszik a szabadon árusítható gyógyszereket. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az önkormányzatoknak mégsem kell arra számítaniuk, hogy éppen a legmagasabb építményadót fizető vállalkozások kerülnek ki a kötelezettek köréből.
Lapunk megkeresésére Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára úgy vélekedett: azt, hogy egy vállalkozás köteles-e adót fizetni, a főtevékenység alapján döntik el, márpedig egy hipermarket akkor is kereskedelmi létesítmény marad, ha gyógyszereket is árul. Magából a törvény szövegéből egy köztes megoldás körvonalazódik. A kérdéses passzus szerint ugyanis az adó alól a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, valamint nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség mentesül. Tehát nem az egész épület, csak egy-egy helyiség. Eszerint például a gyógyszert forgalmazó benzinkutaknál valamelyest csökkenhet az adó mértéke, de az adófizetés berekesztésére nincs mód. – A helyi adók befizetésére a következő év tavaszán kerül sor, ha a kormány akarja, egy törvénymódosítással könynyedén elejét veheti a mellékhatásként fellépő könnyítésnek, akár visszamenőleges hatállyal is – mutatott rá lapunk kérdésére Zara László adószakértő.

Három magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé