Búcsú a Kamovoktól?

Magyarországon 30 Kamov helikoptert és ugyancsak 30 An–2-es repülőgépet használnak mezőgazdasági célokra, a polgári és részben a sportcélú repülésben pedig tizenkét PZL, nyolc An–26 és An–24, kilenc 22 személy szállítására alkalmas L–410-es, illetve tizenegy kifejezetten sportcélra használt Zlin van forgalomban. Ha március 31. után az EASA engedélyezi e gépeknek a magyar légtér elhagyását, illetve hogy gazdasági célra használják őket, akkor az ezeket üzemeltető vállalkozások és munkavállalók lehetetlen helyzetbe kerülnek. Ez nagyobb gépeknél 14-15 főt, kisebbeknél 4–8 főt érint. Ők veszíthetik el a munkájukat, ha a gépek nem repülhetnek. Az üzemben tartókat különösen erősen sújtja, hogy például a Kamovhoz hasonló, a mezőgazdaságban jól használható és elfogadható árú gép nincs forgalomban. A piacon beszerezhető, nyugati típusú gépek a mezőgazdaságban dolgozók számára megfizethetetlenül drágák. Egy 1980-as gyártmányú Hughes repülőgépet 275 ezer fontért kínálnak eladásra, ami magyar pénzben meghaladja a százmillió forintot, de egy új helikopter ára az egymilliárd forintot is elérheti. A vitorlázórepülők számára rossz hír, hogy a Rubik Ernő által tervezett, Góbé típusú gép sem felel meg az EASA elvárásainak, és ennek a forgalomból kivonása is várható. A mentőhelikopterként ismert, MI–2-es típusú helikopterek egy részét is ki akarja tiltani az EASA a forgalomból, mert nem rendelkeznek két, egymástól függetlenül működő hajtóművel.