Büntetés járhat a magyar szóért

A nyelvtörvény szigorítására készül az új szlovák kormány. Bevezetnék a pénzbírságot azokkal szemben, akik vétenek a még 1995-ben elfogadott törvény ellen. A jogszabályt – amelyet elfogadása után szinte minden nemzetközi szervezet bírált – annak idején gyakorlatilag azok alkották meg, akik most is hatalmon vannak, vagyis Vladimír Meciar és Ján Slota. S mivel Robert Fico kormányfőnek sem kell a szomszédba mennie egy kis magyarfóbiáért, a „trojka” lépése logikusnak nevezhető.

Ráadásul az új kormánykoalíció szándéka nemcsak politikailag logikus, hanem jogilag is megalapozott – amennyiben Slotáék szempontjából vizsgáljuk a kérdést. Merthogy a nyolcéves Dzurinda-kormányzás idején a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kormányzati szerepvállalása ellenére is csak annyi történt, hogy – a nyelvhasználat büntethetőségének eltörlésével – természetes utat nyitottak az anyanyelvhasználatnak, de törvény azt nem szabályozza. Pontosabban: szabályozza azt, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a húsz százalékot, használhatják anyanyelvüket az önkormányzati hivatalokban is. De sehol másutt, tehát az állami hivatalokban, a gazdasági életben, a bíróságokon már nem. Törvényt sért például az a polgármester, aki egy esküvőt vagy temetést az érintettek anyanyelvén vezeti le. A munkahelyi vezetők is törvényt sértenek, amikor megbeszélik mondjuk a traktorossal, milyen mély legyen a szántás, akkor meg már végképp, ha mondjuk a mezőgazdasági szövetkezet évzáróján csak magyarul ismerteti az elért eredményeket az elnök és a közgazdász, merthogy ilyen nyilvános jelentéseket kizárólag államnyelven szabad előterjeszteni. Még akkor is, ha a tagság száz százalékig magyar. A gyakorlat persze az, hogy mindenkihez anyanyelvén szólnak a polgármesterek is, a szövetkezeti elnökök is, és mindenki más használja anyanyelvét, csakhogy ezzel törvényt sért, még ha nem tudatosul is az illetőben. Az 1995-ös államnyelvtörvényt nem helyezte hatályon kívül a Dzurinda-kabinet, márpedig az tiltja a kisebbségi nyelv használatát a felsorolt esetekben. Igaz, Szlovákia az MKP erőteljes szorgalmazására csatlakozott a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájához, amely alapján bő nyelvhasználati jogok illetik meg a szlovákiai kisebbségeket, ám e jogok elérhetőségét egyetlen törvény sem foglalja magába.
Sokan az MKP-t bírálják a „felemás” helyzetért és azért, hogy Fico kormányának tervezett lépését logikusnak lehet nevezni. Az MKP az elmúlt négy évben kormánykoalíciós partnereik bírálatát is kiérdemelte akkor, amikor a helyzetre figyelmeztette a nemzetközi szerveket, az Európa Tanácsot és az Európai Bizottságot is, s bár a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának a betartását e szervezeteknek kellene ellenőrizniük, még csak szóban sem figyelmeztették Dzurindáékat a nemzetközi kötelezettségek betartásának fontosságára.