Amerika nem vallhat kudarcot Irakban, mert a bukás következményei súlyosak és szerteágazóak lennének – figyelmeztetett George W. Bush az unió állapotáról tartott beszédében helyi idő szerint kedd este a washingtoni kongreszszus alsó- és felsőházának együttes ülésén. Az új iraki stratégiával kapcsolatban – amely szerint többek között 21 500 fővel növelik az amerikai csapatok létszámát – kifejtette: „Katonai parancsnokaink és én körültekintően mérlegeltük a lehetőségeket. Minden lehetséges megközelítést megvitattunk. Végül ezt a cselekvési irányt választottam, mert ez biztosítja a legnagyobb esélyt a sikerre.” Bush szerint azok ellenzik az általa javasolt csapaterősítést, akik nem értik, mekkora a tét. A terrorellenes háborút nemzedéki küzdelemnek nevezte, hozzátéve, e téren mindkét nagy pártnak és a hatalmi ágaknak is szorosan együtt kell működniük. „Meg fogjuk mutatni ellenségeinknek külföldön, hogy egységesek vagyunk a győzelem elérésének céljában” – mondta, s arra kérte a kongreszszust, járuljon hozzá az amerikai szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság létszámának emeléséhez 92 ezer fővel a következő öt évben.
Az amerikai elnök a külpolitika fő céljai között említette a béke megteremtését a Szentföldön, vagyis azt, hogy egy békében és biztonságban élő demokratikus Palesztina jöjjön létre Izrael mellett. Hangsúlyozta: Washington atommentes Koreai-félszigetet, szabadabb Kubát, Fehéroroszországot és Burmát szeretne.
George W. Bush szokásától eltérően nagy hangsúlyt fektetett az alternatív energia jelentőségére, s arra hívta fel a figyelmet: az amerikai gazdaság olajfüggőségének csökkentésére van szükség. Indoklása szerint Amerika régóta a külföldi olajtól függ, és ez sebezhetővé teszi az országot az ellenséges hatalmak és a terroristák számára, amelyek jelentősen megzavarhatják az olajszállítmányokat, felemelhetik az olaj árát, súlyos károkat okozva a gazdaságnak. Bush azt is szorgalmazta, hogy az elkövetkező tíz évben 20 százalékkal csökkenjen a benzinfogyasztás, és szoruljon vissza a környezetszennyező gázok kibocsátása – adta hírül az MTI. Az elnök nézete szerint 2027-ig az ország stratégiai olajtartalékát meg kell kétszerezni. Azt kérte a kongresszustól, hatalmazzák fel arra, hogy megváltoztassa az autók fogyasztási normáit, és ösztönző lépéseket tegyen a megújuló és alternatív energiaforrások termelésére, fogyasztására; megemlítette a tiszta széntechnológiát, a nap-, szél- és nukleáris energiát.
A bevándorlással kapcsolatban politikai reformot, egy új törvény elfogadását sürgette. „Fönn kell tartanunk az olvasztótégely nagyszerű hagyományát, az újonnan érkezők üdvözlését és beolvadását. Bush beszédének hatásosságához és hitelességéhez azonban feltehetőleg nem járult hozzá az a napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény, amely szerint az amerikai elnök népszerűségi mutatója olyan alacsonyra süllyedt, mint a Watergate-botrány miatt távozni kényszerült Richard Nixon elnöké volt lemondása előtt. A felmérések szerint csak minden harmadik amerikai helyesli Bush elnök politikáját. Ennél több nehézséget okoz azonban az elnök számára, hogy immár a republikánusok egy része is kihátrál mögüle. Háborús időben szokatlan, hogy a szenátus leszavazza az elnököt, tegnap este a külügyi bizottság – egy republikánus szenátor támogatásával – mégis az Irak-stratégiát elutasító határozatot fogadott el.
Az évértékelő beszédre azonnal reagáló Jim Webb demokrata szenátor arra hívta fel a figyelmet, az Egyesült Államoknak „új irányba” kell haladnia Irakkal kapcsolatban. „Sem a nemzet, sem a hadsereg többsége nem támogatja már annak a módját, ahogyan ezt a háborút megvívtuk” – közölte.
A háborúval kapcsolatos amerikai nemzeti vita közben folytatódik az erőszak Irakban. Tegnap heves harcok robbantak ki Bagdad belvárosában iraki szunnita felkelők és az amerikai erők által támogatott kormányhadsereg között. A szembenállók automatafegyverekkel, géppuskákkal és harckocsi-elhárító rakétákkal lőtték egymást.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség