Sokba került a trükk

Azoknak az alapkérdéseknek, amelyekben feltétlenül egyezségre kell jutniuk a nagy politikai erőknek, tartalmazniuk kell a magyar adatszolgáltatás hitelességének mielőbbi visszaállítását, az utóbbi években elszenvedett bizalomvesztés ugyanis nemcsak erkölcsi, hanem jól mérhető anyagi károkat is okozott hazánknak – világított rá lapunknak adott interjújában Soós Lőrinc. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnökhelyettese szerint a sok hazudozással és trükközéssel olyan mértékben veszett el a Magyarország iránti bizalom, hogy azt csak hosszú évek becsületes munkájával lehet visszaszerezni.

Ön több fórumon hangsúlyozta, hogy a hazai adatszolgáltatás megbízhatóságát haladéktalanul vissza kell állítani, s ebben a kérdésben a kormánynak és az ellenzéknek mielőbb megegyezésre kell jutnia. Miért gondolja, hogy még mindig égető ez a probléma?
– Mert nemzeti alapkérdésekben a nagy politikai erőknek mielőbb konszenzust kell kiépíteniük. Meggyőződésem, hogy annak az öt-tíz kérdésnek, amelyekben feltétlenül egyezségre kell jutni, tartalmaznia kell a magyar adatszolgáltatás hitelességének mielőbbi viszszaállítását, az utóbbi években elszenvedett bizalomvesztés ugyanis nemcsak erkölcsi, hanem jól mérhető anyagi károkat is okozott hazánknak. A hitelesség visszaszerzésének igénye most már nemcsak szakmai rendezvényeken, de az MSZP-n belül is egyre sürgetőbben merül fel.
– Ez lehet, hogy így van, ám az is igaz, hogy az ez évre vonatkozó államháztartási előrejelzést sok év óta először tartják hitelesnek az elemzők…
– Igen, az idei költségvetési prognózis valóban reális alapokon áll, ám az elmúlt években a sok hazudozással és trükközéssel olyan mértékben veszett el a Magyarország iránti bizalom, hogy azt csak hosszú évek becsületes munkájával lehet visszaszerezni. Erre a legjobb példa Görögország, amely az euró bevezetése érdekében három fontos pénzügyi mutató esetében retusált eredményeket adott az Európai Uniónak. Mi lett az eredménye? A görög adatok megbízhatóságát azóta is fenntartással kezelik, s a görög statisztikai hivatal komoly válságba került.
– A hitelességvesztéshez mennyiben járult hozzá a Központi Statisztikai Hivatal utóbbi néhány éves tevékenysége?
– Sajnos jelentős mértékben. A KSH jelenlegi vezetésének legnagyobb hibája: hagyta, hogy a Pénzügyminisztérium ráerőltesse a statisztikai hivatalra a kormány által nemzeti érdeknek tartott szempontokat. Ennek nyomán előtérbe kerültek a politikai szempontok, és háttérbe a szakmaiak. A probléma már Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének kiszivárgása előtt is ismert volt, ám a hazugságbeszéd nyilvánosságra kerülése után a kormánykoalíció pártjain belül is sokasodni kezdtek a kételyek a KSH adatszolgáltatásával kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök által beismert „trükkök százainál” a statisztikai hivatal nem érvényesítette kellően ellenőrző szerepét, a manőverezésnek sajnos egy másik árnyoldala is van. Miként Petschnig Mária Zita közgazdász három évvel ezelőtt világosan megjósolta, a közvélemény most már olyan statisztikai adatokat is kétségbe von, amelyek megfelelnek a valóságnak. A bajokat csak tetézi, hogy a KSH elnöke, Pukli Péter a nyilvánosság előtt támadja az EU statisztikai hivatala, az Eurostat tevékenységét, ami szintén hihetetlen károkat okozott és okoz ma is hazánknak.
– A KSH-ban a mai napig kiváló szakemberek is dolgoznak. Hogyan létezik, hogy a KSH szakmai kontrollja nem tudta megakadályozni a trükkös magyar autópálya-könyvelést, amelyet többször is visszautasított az EU? Az Állami Számvevőszék épp a múlt hónap végén állapította meg, hogy a trükközést szolgálni kívánó sztrádakötvény előkészítése 1,8 milliárd forintot emésztett fel – értelmetlenül.
– Ez valóban felesleges kiadás volt, ami csak azt a célt szolgálta volna, hogy „papíron” alacsonyabb legyen az államháztartás hiánya. Az autópálya-elszámolások kérdésében – sok más kérdéshez hasonlóan – a pénzügyi tárca nem engedte érvényesülni a KSH kontrollját, így fordulhatott elő az, hogy a kormány kétszer is megpróbálkozott a kreatív sztrádakönyveléssel. Azt, hogy a statisztikai hivatal már jó előre tisztában volt a később bekövetkezett kudarccal, jól mutatja, hogy az autópálya-elszámolás benyújtását megelőzően egy évig egyeztetett a KSH és az Eurostat az elszámolási szabályokról. A szempontok tehát ismertek voltak, a politikai érdekek mégis fontosabbnak bizonyultak. Nem véletlen, hogy az autópálya-elszámolások elismert szakértője, Bablina Erzsébet hirtelen és önként távozott.
– Előfordulhat-e, hogy idén is jelentős korrekcióra kényszerül a KSH az államadósságot és a hiányt illetően? Tavaly a 2005-re vonatkozó tavaszi és az őszi hiánykimutatás között mintegy százmilliárd forint volt az eltérés, természetesen úgy, hogy a tavaszi jelentés számolt be a kedvezőbb adatokról.
– Minden országban van adatrevízió, de ez valóban jelentős mértékű eltérés. Nem emlékszem rá, hogy a KSH-nak ekkora mértékű korrekciót kellett volna végrehajtania a korábbi években. Valószínű, már soha nem fog kiderülni, számítási hiba történt-e, vagy ismét a Pénzügyminisztérium erőltette rá a hivatalra a kedvezőbb kimutatást.
– A KSH vezetője a Népszavának adott legutóbbi interjújában azt hangsúlyozta, hogy lehetetlen „pártossá” tenni a hivatalt, mivel a statisztikai adatokat rengeteg ember gyűjti össze. Ha ez igaz, akkor a KSH teljes vezetését nem is politikai szándékból menesztette a Medgyessy-kormány?
– Most már nem is az a fontos, hogy minket politikai célzattal mentettek-e fel. Azóta valamenynyien jogerősen megnyertük munkaügyi perünket. Sokkal nagyobb problémának tartom, hogy a helyünkre érkező új vezetés hagyta, hogy a politika beférkőzzön az intézmény falai közé, óriási károkat okozva ezzel az egész országnak. Bár a KSH rendkívül elkötelezett apparátusa a mai napig próbálja a hibákat korrigálni, az elveszett bizalom visszaszerzéséig még sok évnek kell eltelnie.