Az újévi ünnepek szinte meg sem szakították a választási kampányt, Szerbia ugyanis nem egész három hét múlva – január 21-én – ismét az urnákhoz járul, megválasztani az ország új törvényhozását. Ha errefelé könnyen is bánnak a történelmi jelzővel, ezekre a választásokra ez mindenképpen ráillik. Az elvesztegetett évek után Szerbiának ismét lehetősége van immár véglegesen lezárni a történelmének egy sötét korszakát, és az európai integráció útjára lépni. Itt ez lenne az igazi rendszerváltás.
Ehhez azonban a választásokon a demokratikus tömbnek kell győzelmet aratnia a Szerb Radikális Párt felett, amely a legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei szerint (a némi visszaesés ellenére is) 30 százalékával a legnépszerűbb politikai szervezet. Ám ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a még mindig a Seselj nevével jelzett nacionalista párt kormányra is kerülhetne, hiszen eddig is sorra nyerte a választásokat, de sohasem talált szövetségesre. A demokratikus alternatíva igazi győzelméhez a Borisz Tadics vezette Demokrata Pártnak s a hozzá közel álló pártoknak kell parlamenti többséghez jutniuk. E pártok közé nem tartozik a Vojiszlav Kostunica miniszterelnök vezette, mérsékelten nacionalistának tartott Szerbiai Demokrata Párt, amely még mindig nem nyilatkozott, hogy melyik táborral is tart.
Biztosra vehető, hogy az új szerb parlamentnek lesznek magyar tagjai, s az is biztos, hogy jó részüket a magyar nemzeti pártok juttatják be a szkupstinába. A természetes küszöbnek köszönhetően (a kisebbségi pártokra ugyanis nem vonatkozik az 5 százalékos cenzus) 4–6 mandátumra számíthatnak, s talán részvételre is a kormányzásban – a demokrata tábor győzelme esetén.
origo.hu
Földönkívüliek hagytak nyomot Fejér vármegyében?
