Egy bérelt kaposvári garázsban kezdte gyártani, és onnan szállíttatta termékeit Karl Schultes. A szakember az osztrák Agrana megbízásából öt éven át vezette a somogyi megyeszékhely legnagyobb múltú üzemét, s miután látta, hogy az Agrana rosszul sáfárkodik a magyar répafeldolgozással és cukorértékesítéssel, 1996-ban saját céget alapított. Az 1. Magyar Cukor Manufaktúra az első évben ötven tonna cukrot juttatott el a hazai és külföldi boltokba, az idén ötvenezer tonna édesítőszert forgalmaz. A cég termelési értéke évi ötmilliárd forint.
– Kettős kötődésű lettem a Kaposvárott töltött tizenöt év során, ezért osztrák és magyar szemmel is tárgyilagosan, sőt kritikusan szemlélem a cukorgyártás mai helyzetét – mondta a manufaktúratulajdonos. – Az Agrana rosszul csinálta, ezért alapítottam saját céget. Nem hittek benne, hogy sikerülni fog, most persze konkurensüknek tekintenek a honfitársaim – folytatta Karl Schultes.
A magát egyszerűen csak nagykereskedőnek nevező, harminc kaposvári dolgozót foglalkoztató üzemtulajdonos fájlalja, hogy a magyarok nem értik meg: az uniónak az a célja, hogy minél olcsóbb legyen a cukor. – A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és az EU közötti szerződés alapján 2009-re 400 euró alatt kell lennie egy tonna cukornak. Most pedig 600–630 euró a cukor tonnánkénti ára – emlékeztetett Karl Schultes, majd leszögezte: a kevésbé gazdaságosan termelő gyárak – köztük a magyarok – nem lesznek versenyképesek.
– Magyarország az itt termő répa minőségét tekintve a cukorgyártási toplista középmezőnyében van, és az itteni gyárak drágán termelnek. Az európai lista élén Németország és Franciaország áll. Mi – EU-engedély alapján – a horvátországi Eszékről és Velencéről hozzuk be az olcsó balkáni cukrot, és az átcsomagolás után egy magyarországi üzletlánchoz, Prágába és néhány német városba szállítjuk. Megjegyzem, a kaposvári gyártól is vennénk, de mivel konkurensei vagyunk, tőlük nem kapunk – mondta Karl Schultes.
Biogáz a gyárban. A Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára a szeptember vége és december eleje között zajló, hatvankilenc napos kampány során 47 4271 tonna répát dolgozott fel, és 70 300 tonna cukrot állított elő. A kaposvári gyár egyre növekvő energiafelhasználási költségeit egy biogázüzem felépítésével csökkentené. A répaszeletekből biogázt előállító üzem bekerülési költségéről a szakemberek egy része azt tartja: „túl nagy falat az egy kilátástalan jövő elé néző gyár számára”.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben