Vége a cukorgyártásnak?

Balkánról származó cukrot szállítanak a boltokba a tíz éve alapított 1. Magyar Cukor Manufaktúrából, amelynek osztrák tulajdonosa – miután 1996-ban kilépett az Agrana kötelékéből – honfitársai konkurenseként irányítja a harmincfős kaposvári üzemet. A cukor-nagykereskedő állítja: nem lesz olyan magyar cukorgyár, amelyik képes lesz versenyben maradni a jóval olcsóbban termelő uniós üzemekkel szemben.

2007. 01. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy bérelt kaposvári garázsban kezdte gyártani, és onnan szállíttatta termékeit Karl Schultes. A szakember az osztrák Agrana megbízásából öt éven át vezette a somogyi megyeszékhely legnagyobb múltú üzemét, s miután látta, hogy az Agrana rosszul sáfárkodik a magyar répafeldolgozással és cukorértékesítéssel, 1996-ban saját céget alapított. Az 1. Magyar Cukor Manufaktúra az első évben ötven tonna cukrot juttatott el a hazai és külföldi boltokba, az idén ötvenezer tonna édesítőszert forgalmaz. A cég termelési értéke évi ötmilliárd forint.
– Kettős kötődésű lettem a Kaposvárott töltött tizenöt év során, ezért osztrák és magyar szemmel is tárgyilagosan, sőt kritikusan szemlélem a cukorgyártás mai helyzetét – mondta a manufaktúratulajdonos. – Az Agrana rosszul csinálta, ezért alapítottam saját céget. Nem hittek benne, hogy sikerülni fog, most persze konkurensüknek tekintenek a honfitársaim – folytatta Karl Schultes.
A magát egyszerűen csak nagykereskedőnek nevező, harminc kaposvári dolgozót foglalkoztató üzemtulajdonos fájlalja, hogy a magyarok nem értik meg: az uniónak az a célja, hogy minél olcsóbb legyen a cukor. – A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és az EU közötti szerződés alapján 2009-re 400 euró alatt kell lennie egy tonna cukornak. Most pedig 600–630 euró a cukor tonnánkénti ára – emlékeztetett Karl Schultes, majd leszögezte: a kevésbé gazdaságosan termelő gyárak – köztük a magyarok – nem lesznek versenyképesek.
– Magyarország az itt termő répa minőségét tekintve a cukorgyártási toplista középmezőnyében van, és az itteni gyárak drágán termelnek. Az európai lista élén Németország és Franciaország áll. Mi – EU-engedély alapján – a horvátországi Eszékről és Velencéről hozzuk be az olcsó balkáni cukrot, és az átcsomagolás után egy magyarországi üzletlánchoz, Prágába és néhány német városba szállítjuk. Megjegyzem, a kaposvári gyártól is vennénk, de mivel konkurensei vagyunk, tőlük nem kapunk – mondta Karl Schultes.

Biogáz a gyárban. A Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára a szeptember vége és december eleje között zajló, hatvankilenc napos kampány során 47 4271 tonna répát dolgozott fel, és 70 300 tonna cukrot állított elő. A kaposvári gyár egyre növekvő energiafelhasználási költségeit egy biogázüzem felépítésével csökkentené. A répaszeletekből biogázt előállító üzem bekerülési költségéről a szakemberek egy része azt tartja: „túl nagy falat az egy kilátástalan jövő elé néző gyár számára”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.