Csatornaberuházás pártvonalon

Átvertek bennünket. Az önkormányzat fizeti az előkészületekhez szükséges hozzájárulást, a falu lakossága pedig spórol, hogy megvalósuljon a település szennyvízelvezetése, de most tudtuk meg, Ságvár és négy szomszédos falu kimarad a dél-balatoni szennyvízcsatorna-beruházási programból – fakadt ki a Siófok külvárosaként is emlegetett, Balaton közeli község polgármestere. – Nézze csak meg a huszonhármas listát: az MSZP-s képviselők választókerületeibe tartozó, a tótól távol eső települések bekerültek abba – állítja Kecskés Gábor. Nemrég derült ki, hogy a tervezett hatvanhárom község helyett csak huszonhárom csatlakozhat a hálózatra.

Nagy a tétje a balatoni régióban is szennyvízelvezetésnek, ugyanis 2008-tól nem lehet majd építkezni azokon a településeken, ahol nem épült meg a hálózat. Ezért is fogadták nem titkolt örömmel a tó déli parti községei a másfél éve indult kezdeményezést az önkormányzati céltársulás létrehozására.
Csakhogy a minap kiderült: az Európai Unió nem nyolcvan, hanem csak hatvan százalékban támogatja a csatornázásra szerződött térséget, és hogy „a hatvanhárom valójában csak huszonhárom”. Azaz egy sor Balaton közeli település, így Ádánd, Ságvár, Nagyberény, Som és Nyim lemaradt a listáról.
– Felháborító, hogy miközben a tó vízminőségének védelmét szorgalmazzák, elnéznék, hogy községünkből a Balatonba folyjanak a felszíni vizek. Noha Ságvárnak csak 1950 lakója van, ide jár dolgozni naponta háromszáz-négyszáz ember. Miért hagynak ki bennünket a programból? A falu lakossága is a csatornázásra spórolt. Nem gazdaságossági számítás történt, politikai döntés született. Hogyan került a dél-balatoni szennyvíz-elvezetési programba az MSZP-s fejlesztéspolitikai államtitkár Kaposvár melletti szülőfaluja vagy az ugyancsak MSZP-s marcali polgármester körzetének több települése? – kérdezi Ságvár polgármestere.
Hozzá hasonlóan reagált községe programból kimaradására Lenkey Tibor somi polgármester, aki határozottan közölte: nem erre szerződtek. Lapunk kérdésére ugyanakkor azt válaszolta: a község képviselő-testületével közösen döntenek majd arról, hogy kihez forduljanak sérelmükkel.
Kolber István fejlesztéspolitikai államtitkár a megyei napilapban úgy reagált: „Soha nem hangzott el, hogy mind a hatvanhárom település készpénznek veheti, belefér az unió által támogatott programba.”
– Minden kétezer lélekszám fölötti településen kiépül 2015-ig a szennyvízcsatorna. Erre lesz uniós támogatás. Ugyanakkor megváltozott feltételeket is figyelembe kellene venni – figyelmeztet az EU-támogatási ígérvény időközbeni változására a politikus.
– Nincs még lista, mert folyik az egyeztetés – válaszolta lapunknak Marcali polgármestere, a szennyvíz-elvezetési program gesztora. Sütő László szerint öt variáció van, ezért még semmit nem lehet készpénznek venni.
Árulkodó azonban, hogy időközben a kormány két balatoni „fő- embere”, Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke és Kolber István fejlesztéspolitikai államtitkár, volt BFT-elnök is tárgyalóasztalhoz ült, és abban állapodtak meg Dióssy Lászlóval, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkárával, hogy a kormány európai uniós nagy projektként kezeli az észak-somogyi önkormányzati társulás huszonhárom (!) településének csatornázását.
A hoppon maradt települések szennyvizét a Balaton vízgyűjtője területén lévő más szennyvíztisztító művekbe vezettetnék a kormánypárti politikusok. Csakhogy ezt a Balaton-törvény szigorúan tiltja. Korábban megírtuk: a tó déli parti szennyvíztisztítói kapacitásuk végén vannak.