Vért, könnyeket és verejtéket – ezt ígérte a 65 éves Winston Churchill a brit népnek, amikor 1940. május 13-án miniszterelnökként elmondta első beszédét. A brit politikus azokra a nehézségekre utalt, amelyek a második világháború folyamán a nemzetére várnak. Ha valaki mifelénk kér áldozatot a néptől, általában a „munka” szó kimarad a magyar idézetekből, ugyanis Churchill beszéde így hangzott: „Nem ígérhetek mást, csak vért, munkát, könnyeket és verejtéket.”
Nyolcezer oldal, ötmillió szó! Több mint hatvan év alatt ez Churchill beszédeinek összessége. E hatalmas mennyiségnek csupán öt százalékát válogatta be kötetébe az unoka, Winston S. Churchill. A legismertebb szónoklatokból állította össze munkáját az újságíró és politikus utód. Fél-, egyoldalas bevezetőket írt a szónoklatok elé, amelyek jól elhelyezik a beszédeket az adott történelmi korban. A szónoklatokat lerövidítette, ám még így is több mint négyszáz oldalt tesz ki a munka, amely az akkor 22 éves Churchill 1897-ben elmondott beszédével indul, és 88 éves korában, 1963-ban a fia által felolvasott köszönő szavaival zárul, amelyekkel hálát mond az Egyesült Államoknak, amiért tiszteletbeli állampolgárságot adott neki.
Miért hatottak szinte az egész világon Churchill beszédei, amelyekben John F. Kennedy amerikai elnök szerint is „mozgósította és csatába küldte az angol nyelvet”? Churchill a szónoki képességét, annak egyszerűségét és eleganciáját állította hadrendbe – így értékeli az unoka. Kétségtelenül a második világháború évei voltak e beszédek nagy esztendejei. Ekkor valóban figyelt rá a nemzet és a világ: ő pedig a szavakkal igyekezett lelket önteni a megfáradt, áldozatokkal sújtott családokba. Az ifjabb Churchill elmesél egy történetet, amikor egyik lengyelországi útján odament hozzá egy nő, és elmondta neki, hogy a háború idején nem tudott angolul, de a gettóban ő is hallgatta „ezt az erős és láthatatlan hangot”, amely erőt adott mindenkinek.
Technológiai feltételei is voltak annak, hogy Churchill beszédei ilyen széles tömegekhez eljutottak. Ezek a szónoklatok éppen a rádió elterjedésének idejében születtek. Nagy-Britanniában 1940-re majd minden családban, de az biztos, hogy minden kocsmában volt rádió. Nemcsak a szülőföldön, hanem a brit birodalomban, az Egyesült Államokban is hallhatták ezeket a beszédeket, csakúgy, mint a megszállt világ részein. Churchill mintha ismerte volna az embereket, úgy szólította meg őket, valódi, személyes kapcsolatot alakított ki hallgatóival. A BBC azt is megszervezte, hogy parlamenti beszédei is mikrofon előtt hangozzanak el, amelyeket a rádió egy későbbi időpontban műsorára tűzött.
A Churchill unoka a kortársakat idézi, hogy mekkora munka volt egy ilyen beszéd megírása. Ne feledjük el, hogy Winston Churchill is újságíróként kezdte pályáját, és íróként Nobel-díjig vitte, amellyel második világháborús memoárjait díjazták. Magántitkára elmondása szerint egy rádióbeszéd egyetlen perce egyórás munkát igényelt, legalábbis addig faragta, csiszolta Churchill a mondandóját. Félórás beszéd – harminc óra.
Vajon ehhez az őrületes mennyiségű munkához segítségül hívott-e szakembereket? Manapság a vezető politikusokat egy sereg beszédíró veszi körbe. Ki volt Churchill segítője? – érdeklődnek az unokától, bármerre is jár. A válasz: „Egy egészen rendkívüli ember, úgy hívták, Winston Spencer Churchill.”
(Sohase engedjetek! Winston Churchill legjobb beszédei. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006. Ára: 2800 forint)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
