Az érintetteket, a nemzeti park alkalmazottait a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság egyszerűen eltiltotta a nyilvánosságtól. Haraszthy László szakállamtitkár a tiltást hallgatással hagyja helyben, nem kommentál. Kritikusan fogalmaznak viszont az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának megszűnése ellen szót emelő civil szervezetek. Több mint nyolcvanan írták alá a felszámolás elleni tiltakozást, amelyet eljuttattak minden közhivatali méltósághoz, ám a minisztériumi elhatározást nem sikerült megváltoztatniuk: február elsejétől megszűnt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, feladatait a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága veszi át. Magyarország tíz nemzeti parkjából csak kilenc rendelkezik majd saját igazgatósággal. Ezzel a döntéssel sikerült létrehozni egy új környezetvédelmi kategóriát: a másodrendű nemzeti park intézményét – fogalmaz találóan Kun Zoltán, a PAN Parks Alapítvány elnöke. Gyorsan hozzáfűzi, hogy azért ő könnyű helyzetben van, mert alapítványa nem függ anyagilag semmilyen kormányhivataltól vagy állami forrástól. (A PAN betűszó a Védett Területek Hálózatának angol rövidítése, a szervezetet a WWF és egy holland turisztikai vállalat hozta létre többek között azzal a céllal, hogy szigorú természetvédelmi és turisztikai szempontokat figyelembe véve tudjon részt venni az Európában működő nemzeti parkok minősítésében. Ez egyfajta szakmai védjegy a címet elnyert természetvédelmi területek számára.)
Sajnos a környezetvédelmi vagy zöld szervezetek többsége nincs ilyen helyzetben, a támogatások megvonását kockáztatják, ha túl meszszire merészkednek, élesen bírálják azokat az állami szervezeteket, melyek így vagy úgy, de hatással vannak a pénzosztásra. A nekünk nyilatkozó szakemberek is – akik egyben mindannyian valamilyen civil szervezet képviselői – hangsúlyozzák: csak magánemberként mondanak véleményt. Kun Zoltán kivételével, aki a megszüntetés indokaival nem ért egyet, szerinte nem meggyőzőek sem a szakmai érvek, sem a gazdasági megfontolásokról szóló szakállamtitkári indokok.
– Az Őrségi Nemzeti Park kis területére hivatkozni aligha lehet, hiszen az aggteleki a legkisebb nemzeti parkunk. Az őrségi park esetében pedig akár Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi területéről beszélhetnénk, ha a parkkal szomszédos, de már a határon túl található természetvédelmi területek nagyságát tekintjük. A pénzügyi hatékonyság növelése is mondvacsinált, hiszen nem tekinthető érdemi költségtételnek, ha az igazgatói fizetés megszűnik, nagyobb leépítésről pedig jelenlegi információim szerint nincsen szó – mondja. – Érdekes megoldás, hogy a nemzeti park marad ugyan, de saját igazgatóság nélkül. Ezzel létrehoznak egy Európában sehol nem létező természetvédelmi kategóriát, amit hívhatunk másodlagos fontosságú nemzeti parknak. Ez példa nélküli újítás.
Ugyanezt az álláspontot tükrözi a civil szervezetek tiltakozása is: az önálló igazgatóság megszüntetésével nyilvánvalóan megszűnnek az Őrségben az önálló szakmai osztályok, s ennek révén a természetvédelmi tevékenység hatékonysága jelentősen csökkenne, a csatolás drasztikusan visszavetné az eddigi szakmai munkát is. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának megszüntetését nem támasztják alá racionális szakmai érvek – állítják a környezetvédelemben érdekelt szervezetek. Az első kiszivárgott információk után a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, Haraszthy László a tőle tájékoztatást kérő országos és nemzetközi környezetvédő szervezeteket arról próbálta meggyőzni, hogy az igazgatóság megszüntetése része a kormány államigazgatást karcsúsító intézkedéseinek. A megszüntetés indokai tehát nem szakmai jellegűek, hanem kizárólag pénzügyi megfontolásból fakadnak. Nem sokkal később az Őrség polgármestereit azzal próbálta nyugtatgatni a szakállamtitkár, hogy minden a térségben marad, a szakemberek, a központok, az ingatlanok, a források, csak az önálló jogi személyiség szűnik meg. Később, miután többen kiszámították, hogy az átszervezéssel így csak pár millió forintot spórolnának meg, azt állította, hogy a megszüntetés indokai nem gazdasági jellegűek. Ám a parlamenti interpellációra adott válaszában már arról beszélt, hogy a 34 éve létező Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához képest a négy éve létrejött őrségi intézmény törpe szervezet, és a csopaki székhelyű balatoni intézménnyel összevonva majd sokkal hatékonyabban tud dolgozni. Az egymásnak ellentmondó érvelések azt sejtetik, hogy más, ismeretlen szándékok húzódnak meg a háttérben – fogalmaznak a tiltakozók.
Haraszthy László államtitkár a tiltakozásban megfogalmazott felvetésekre szintén tiltakozást idéz, mégpedig egy 2001-ben Vácott elfogadott állásfoglalást, melyet a civil szervezetek országos találkozóján fogalmaztak meg, s melyben – idézi Haraszthy – a most tiltakozók még úgy látták: „Nem szabad teret engedni annak a törekvésnek, hogy hazánkban a természeti értékek megőrzését a nemzeti parkok számának növelésével érjük el.” „2001-ben azt kérték a civilek – mondja Haraszthy –, hogy ne legyen újabb nemzeti park. Mi nem akarjuk megszüntetni, csak azt mondjuk, hogy így hosszú távon az Őrségi Nemzeti Park nem működőképes.”
Pénzügyileg azért indokolt az igazgatóság megszüntetése az államtitkár szerint, mert „belső mozgatással” bizonyos területekre több pénzt tud irányítani a szaktárca, a működés ésszerűsítésével több fordítható magára a parkra. Szemben az elmúlt négy év 400-500 milliós közös pályázati, fejlesztési és támogatási eredményével, az idén 1,3 milliárd forintos forrásra számíthatnak a környékbeli önkormányzatok, civil programok és a nemzeti park – állítja. A túl kis területre vonatkozó érvet pedig úgy kell érteni, hogy a park tulajdonában lévő terület kicsi, a 44 ezer hektáros területen csak ezer hektár erdő állami tulajdon, 24 ezer magántulajdonban van, ahol az intézkedés joga nem kizárólag a nemzeti parké, ezért nincs jövője a kellő fejlődésnek, fejlesztésnek.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának gazdálkodása nem a legrosszabb a tíz nemzeti parké közül. 2005-ben az állami támogatásokhoz képest jobban teljesített, és az egy főre jutó bevételt tekintve is megelőzi például a Duna–Dráva Nemzeti Parkot. Pál Éva, az őrségi park gazdasági vezetője 2006-ban miniszteri elismerésben is részesült. A személyzetre vonatkozóan pedig nem árt emlékezni arra, hogy az őrségi park igazgatóságának megszűnéséről hozott decemberi döntést tíz ember elbocsátása előzte meg, így lett 34 fős a 44 ezer hektáros területet felügyelő szervezet. A terület nagyságára vonatkozóan pedig csak részben számít, hogy ki a tulajdonos, ugyanis a varázsszó ebből a szempontból az, hogy ki a kezelő vagy a gazdálkodó – különösen az erdős területek esetében. Az uniós természetvédelmi jogharmonizáció hazai kötelezettsége fontos, de legalábbis rendeletekben termékeny területté alakította a környezetvédelmi tárcát. A számos természetvédelemre vonatkozó törvény, határozat, szabályozás és irányelv arra késztette a Természetvédelmi Hivatalt, hogy azokat önmaga számára is összefoglalja. Ez a dokumentum 2006. december 19-én el is készült. A jogszabályok és az állami irányítás eszközei címet viselő lista csak 74 oldalra fért ki, köztük olyan csemegével, mint az egyes védett természeti területek természetvédelmi kezelőjének megállapításáról szóló 21/2006. (IV. 5.) számú rendelet, melynek négy cikkelye van ugyan, de abból három titkos: éppen azok, melyekből kiderülhetne, hogy pontosan milyen területekről van szó, és ki az új kezelő.
Két hónappal az Őrségi Nemzeti Park leépítésének híre előtt a szakállamtitkárság még azon fáradozott, hogy a nemzeti parkok működését külön törvénybe foglalja. A PAN alapítvány elnökéhez, Kun Zoltánhoz véleményezésre eljuttatott tervezet olyannyira hevenyészett volt, hogy mára teljesen meg is feledkeztek róla. A jelek szerint inkább az átszervezés mellett döntöttek, feltehetően azért, mert azt könnyebb kivitelezni. Ha abból indulunk ki, hogy csak az Őrségi Nemzeti Parkhoz köthető fejlesztésekre háromszor nagyobb forrás áll rendelkezésre, mint az elmúlt négy esztendőben összesen, akkor körvonalazódik az ok – a pénz –, amiért ténylegesen át kell alakítani a nemzeti parkokat.
Torony község közelében, Vas megye nyugati részén több mint egymilliárd tonnás lignitlelőhely található. Már hat éve húzódik az éppen aktuális bányanyitási, eddig többször elutasított, de aztán ismét beadott kérelmek ügye. A Nógrádszén Kft. újra és újra megpróbálkozik a bányanyitással. Időközben elkezdődött ugyan a cég felszámolása, de az elmúlt hetekben a felszámolást végző társaság ismét a Magyar Bányászati Hivatalhoz fordult a bányanyitás tervével. Az Őrségi Nemzeti Park akkor érintett az ügyben, ha a bánya környékén felépülne a hőerőmű is, márpedig ha külszíni lignitfejtés lesz, akkor erőműre is szükség van, különben nem lehet gazdaságos a lignittermelés. A Nógrádszén körül pedig gyakran tűnik föl az amerikai kézben lévő AES energetikai cég neve. (Van olyan cégkatalógus, amelyben a társaság AES Nógrádszénnek is nevezte magát.) Az energetikai vállalatokban a jelek szerint rendkívül szövevényes a tulajdonosi szerkezet: mindenki mindenkinek a tulajdonosa, még ha csak néhány százalékban is. A Nógrádszén tagjai között megtalálható az AES Hungary Ltd., ami igaz fordítva is, az AES Borsodi Energetikai Kft. tagjai között megtalálható a Nógrádszén Kft. Érdekes, hogy 2001-ben alakult meg az akkor Haraszthy László által vezetett WWF Magyarország üzleti klubja, ahol az alapító tagok között szintén feltűnik egy AES-érdekeltségű vállalat, az AES Tisza Erőmű Kft.
Lignitfórumot szerveztek a bányanyitás ellen 2005 áprilisában Nárda településen. Egy hónappal később, a bányászati szakigazgatási konferencián Haraszthy László, akkor már mint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, azzal nyugtatta a bányászatban érdekelteket, hogy a különleges madárvédelmi, valamint természet-megőrzési területekre vonatkozó rendelet szerint a Natura 2000 ökológiai hálózat által védett területeket nem sértő tevékenység korlátozás nélkül folytatható. A Természetvédelmi Hivatal és a Magyar Bányászati Hivatal között pedig megállapodás is született e területek és a már meglevő bányatelkek kapcsolatáról – adja hírül a Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyamának 3. száma.
Haraszthy László szakállamtitkár felnevet, amikor végighallgatja azt a felvetést, hogy az energialobbinak bármilyen köze is lenne az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának megszüntetéséhez vagy az ő személyéhez. Szerinte ez tiszta összeesküvés-elmélet, és kizártnak tartja, hogy a bányanyitás megtörténjen.
A másik forgatókönyv szerint a park igazgatóságának felszámolásával a szakmai felügyelet meggyengítése, a működési viszonyok átrendezése is cél lehet. A helyi és az országos jelentőségű védett természeti területet önkormányzati vagy miniszteri rendelettel határozzák meg Magyarországon, ezekben az esetekben a helyrajzi számok a rendelet mellékletét képezik. A különböző típusú és szintű védett területeket több szabály szerint jelölik ki, az egyik ilyen például a Natura 2000-es rendszer. Miként a 2004-ben hozott 275-ös kormányrendelet tartalmazza, a Natura 2000-es területek védelmét a nemzeti parkok igazgatóságai is elrendelhetik, és a folytonos természetvédelmi felügyeletet is az igazgatóságok végzik. A tulajdonos föld- vagy erdőhasználati korlátozásáért területalapú kártalanítás, kifizetés jár 2007. július elsejétől a nemzeti vidékfejlesztési terv végrehajtását biztosító jogszabályok értelmében. 2007-ben tehát megnő a nemzeti parkok igazgatóságainak jelentősége, hiszen részesei lesznek a kártalanítási eljárásoknak. A nemzeti parkok körül zajló kormányzati átszervezéseknek ehhez is közük lehet.
Úgy tűnik, hogy a tiltakozás, a szakmai-pénzügyi megalapozatlanság ellenére az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának felszámolása februárban mindenképpen megtörténik. Haraszthy László eltökélt, s mellszélességgel mögötte van a kormány, különben nem sikerülhetett volna elérnie, hogy végzettségéhez igazítsák a szakállamtitkári tisztség betöltésének feltételeiről szóló, az egyetemi diplomát megkövetelő jogszabályt. Bár a kormányszóvivői iroda cáfolja, hogy Haraszthy miatt történt volna a változás, tény: a szakállamtitkár 2006. december 29-én lemondott tisztségéről, amit ki is hirdettek a Magyar Közlönyben, majd január 1-jén ismét kinevezték. A tisztség betöltéséhez ezután elég a főiskolai végzettség.
Kérdés, hogy amennyiben szabályellenesen volt szakállamtitkár Haraszthy László, akkor a jogellenesen betöltött munkakörben hozott döntések, így az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának megszüntetése is, hatályosnak tekinthetők-e, vagy sem.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
