A világon évente 110, az EU-ban 11 millió állaton – főként egereken, patkányokon, halakon, nyulakon, kutyákon, macskákon és majmokon – végeznek laboratóriumi kísérleteket, amelyek következtében ezek nagy része elpusztul. Védelmük, szenvedéseik enyhítése érdekében a brit Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) 1979-ben kezdeményezte a laboratóriumi állatok világnapjának létrehozását. A szervezet régi elnöke, Lord Dowding születésnapját, április 24-ét jelölte ki a világnap megtartására.
Hazánkban 1998, azaz az állatvédelmi törvény elfogadása óta tilos a kozmetikumok, lőszeripari termékek állatokon való tesztelése, míg az unióban csak hat évvel később, 2004 szeptemberében határoztak így. Az alapanyagok hasonló kipróbálását 2009-ig engedélyezték, de a későbbiekről még nem született döntés. Ám hiába az európai tiltás, külföldről még mindig nagy számban érkeznek olyan kozmetikai termékek, amelyeket korábban ilyen módon kísérleteztek ki – tájékoztatta lapunkat Szőcs Emese, a Fauna állatvédelmi szervezet munkatársa. Elmondta: az elmúlt években Magyarországon csökkent a kísérletezésre, laboratóriumi tesztelésre használt állatok száma: míg 2000-ben majd hatszázezer, 2005-ben már „csak” 297 ezer jutott erre a sorsra. Huszonötezret használtak toxikológiai és ártalmatlansági vizsgálatokra, ezek közül 7800-at humán és állat-egészségügyi gyógyszerek kidolgozásához. Az állatok egyharmada belepusztult a kísérletekbe. Szőcs beszámolója szerint sok esetben az egymással versenyző cégek ugyanazokat a kísérleteket végzik el, s ez újabb állatok kínzásával, pusztulásával jár. A fölösleges tesztek megspórolása érdekében az állatvédők azt javasolják: hozzanak létre az eddigi tesztek eredményeit összesítő EU-s központi adatbázist, amelyben minden gyártónak kötelező módon szerepeltetnie kellene adatait, és ugyanúgy mindegyikük információkhoz juthatna. A hatóságok pedig csak azután engedélyezzék a tervezett kísérleteket, ha bebizonyosodott, hogy azok várható eredményei még hiányoznak a nyilvántartásból.
Európai mintára az idén Magyarországon is külön szervezet alakul az alternatív kísérletek népszerűsítésére, elfogadtatására. Cél az is, hogy ahol lehet, csökkentsék a kísérletekben szereplő állatok számát, és a módszereken finomítva enyhítsék azok szenvedéseit. A még alakulóban lévő HUCOPA-ban (Hungarian Consensus-Platform on Alternatives) egyaránt képviseltetik magukat a gyártók, az oktatók, az állatvédők és a hatóságok. Az alternatív módszerekről szólva a szakember elmondta: sok helyen állatok helyett sejttenyészeten figyelik meg, hogy az élő szövet miként reagál a különféle anyagokra, számítógépes szimulációval modellezik a kísérleteket, a diákok pedig videofelvételen tanulmányozzák a boncolásokat, beavatkozásokat. Reményeik szerint cégeknek és a kutató-, illetve oktatóintézeteknek is az az érdekük, hogy kevesebbet költsenek élő állatokra.
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál