Egy nap az állatkísérletek ellen

Állatkísérletek helyett szimulációs teszteket, boncolás helyett videofelvételeket ajánl az európai mintára most szerveződő HUCOPA magyarországi szervezet. Az állatvédők célja, hogy ahol lehet, csökkentsék a kísérletekben szereplő állatok számát, és a módszereken finomítva enyhítsék azok szenvedéseit.

2007. 04. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világon évente 110, az EU-ban 11 millió állaton – főként egereken, patkányokon, halakon, nyulakon, kutyákon, macskákon és majmokon – végeznek laboratóriumi kísérleteket, amelyek következtében ezek nagy része elpusztul. Védelmük, szenvedéseik enyhítése érdekében a brit Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) 1979-ben kezdeményezte a laboratóriumi állatok világnapjának létrehozását. A szervezet régi elnöke, Lord Dowding születésnapját, április 24-ét jelölte ki a világnap megtartására.
Hazánkban 1998, azaz az állatvédelmi törvény elfogadása óta tilos a kozmetikumok, lőszeripari termékek állatokon való tesztelése, míg az unióban csak hat évvel később, 2004 szeptemberében határoztak így. Az alapanyagok hasonló kipróbálását 2009-ig engedélyezték, de a későbbiekről még nem született döntés. Ám hiába az európai tiltás, külföldről még mindig nagy számban érkeznek olyan kozmetikai termékek, amelyeket korábban ilyen módon kísérleteztek ki – tájékoztatta lapunkat Szőcs Emese, a Fauna állatvédelmi szervezet munkatársa. Elmondta: az elmúlt években Magyarországon csökkent a kísérletezésre, laboratóriumi tesztelésre használt állatok száma: míg 2000-ben majd hatszázezer, 2005-ben már „csak” 297 ezer jutott erre a sorsra. Huszonötezret használtak toxikológiai és ártalmatlansági vizsgálatokra, ezek közül 7800-at humán és állat-egészségügyi gyógyszerek kidolgozásához. Az állatok egyharmada belepusztult a kísérletekbe. Szőcs beszámolója szerint sok esetben az egymással versenyző cégek ugyanazokat a kísérleteket végzik el, s ez újabb állatok kínzásával, pusztulásával jár. A fölösleges tesztek megspórolása érdekében az állatvédők azt javasolják: hozzanak létre az eddigi tesztek eredményeit összesítő EU-s központi adatbázist, amelyben minden gyártónak kötelező módon szerepeltetnie kellene adatait, és ugyanúgy mindegyikük információkhoz juthatna. A hatóságok pedig csak azután engedélyezzék a tervezett kísérleteket, ha bebizonyosodott, hogy azok várható eredményei még hiányoznak a nyilvántartásból.
Európai mintára az idén Magyarországon is külön szervezet alakul az alternatív kísérletek népszerűsítésére, elfogadtatására. Cél az is, hogy ahol lehet, csökkentsék a kísérletekben szereplő állatok számát, és a módszereken finomítva enyhítsék azok szenvedéseit. A még alakulóban lévő HUCOPA-ban (Hungarian Consensus-Platform on Alternatives) egyaránt képviseltetik magukat a gyártók, az oktatók, az állatvédők és a hatóságok. Az alternatív módszerekről szólva a szakember elmondta: sok helyen állatok helyett sejttenyészeten figyelik meg, hogy az élő szövet miként reagál a különféle anyagokra, számítógépes szimulációval modellezik a kísérleteket, a diákok pedig videofelvételen tanulmányozzák a boncolásokat, beavatkozásokat. Reményeik szerint cégeknek és a kutató-, illetve oktatóintézeteknek is az az érdekük, hogy kevesebbet költsenek élő állatokra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.