A Drávához is visszataláltak a hódok

Sikeres a WWF Magyarország 1996-ban indított hód-visszatelepítési programja. Ezt igazolja, hogy a Felső-Tisza-vidék, a Hortobágy és a Fertő tó után a Drávánál és a Zala megyei Kerka-pataknál is megjelentek a kontinens legnagyobb rágcsálói.

Tizenhét éve engedték szabadon a hazánktól elszokott, már-már kipusztultnak vélt rágcsálók első családjait a Hortobágyon, és miután a WWF Magyarország 1996-ban meghirdette a hód-visszatelepítő programját, több elhagyott élőhelyre, így a Felső-Tiszához és a Fertő tóhoz is visszatalált Európa legnagyobb rágcsálója, a Castor fiber.
Látványos eredménye a hódok visszatelepítésének, hogy az állat nemrég a Zala megyei Kerka-pataknál és a Principális-csatornánál, a minap pedig a Drávánál is nyomot hagyott. A zalai és a Dráva menti hódok feltehetően a tiszta vizű Murán át merészkedtek a Zalába, és az ugyancsak tiszta vizű Dráva ausztriai és horvátországi szakaszairól érkezhettek a déli határfolyónkhoz.
Ahol – a megyei napilapnak nyilatkozó Gruber Tamás, a WWF egyik hódfelelősének elmondása szerint – a hónap végén döntenek harminc állat ősszel esedékes telepítéséről.
A valaha irhájukért és húsukért vadászott, kukoricadézsmáló hódokat egyébként szorgos és felettébb hasznos gátépítőnek tartják. (Nem tévesztendők össze a halakat kedvelő vidrákkal.) Évszázadok óta hódgátakkal stabilizálják a kisebb vízfolyások vízjárását, és mérséklik az árhullámok lökésszerűségét. Ezzel aszályos évekre életmentő víztartalék képződik. A munkamániás hódok ugyanakkor a fák törzseit rágva azok kidöntésében is jeleskednek. Egy négytagú hódcsalád a téli hónapokban állítólag kétszáz fát is képes „kidönteni”.
Mint megírtuk, a közép-somogyi Mike község mellett vidraparkot hozott létre a Somogy Természetvédelmi Szervezet. A dél-somogyi hódok a WWF Magyarország mellett a Duna–Dráva Nemzeti Park oltalmát élvezik majd.