Csak júniusban lesz írásban rögzített eredménye az európai légiközlekedési felügyeleti szervek (EASA és ICAO) márciusi látogatásainak – tájékoztatta lapunkat Firisz Andrea, a Nemzeti Közlekedési Hatóság szóvivője. Az viszont már most, a hatóság asztalán lévő jelentéstervezetből tudható, hogy az audit során a követelményektől messze elmaradó állapotokat találtak, amelyek felszámolására azonnali intézkedéseket rendeltek el – tudtuk meg a hatósághoz közel álló informátorunktól. Az európai szervezetek márciusban sokadjára próbálták a január 1-jén a Nemzeti Közlekedési Hatóság „megaszervezetébe” olvasztott Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH) megfelelő működését igazolni, eredménytelenül. A korábban is jelzett problémák tekintélyes részét mostanra sem sikerült orvosolni. Kiszivárgott hírek szerint egyebek között a repülő alkalmatosságok műszaki biztonságának megfelelő tanúsításával, a gépek lajstromozásával, az üzemelés biztonságának garantálására alkalmas rendszer létének igazolásával adósak az európai ügynökségeknek. A hibákról egy laptársunk szerint egyedül Fejéregyházi László, az akkor még önállóan tevékenykedő PLH tavaly novemberben leváltott vezetője tehet. Az érintettnek azonban erről más a véleménye.
A PLH, mielőtt tavaly decemberben egyetlen vízfejbe gyúrta volna az autó- és hajóközlekedés felügyeletével a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, igen komoly vérveszteségeket szenvedett. Tucatnyi szakembertől kellett megválni, eltávolították Fejéregyházi Lászlót, és megköszönték a munkát Kovács Pálnak, Magyarország legtöbbet repült pilótájának is. Az amúgy is létszámhiánnyal küzdő szervezet ennek következtében az ellehetetlenülés szélére került, működésének személyi és tárgyi feltételei napról napra romlottak. A kondíciók szándékos leépítése azért is volt meglepő, mert nem volt titok, hogy az EASA és az ICAO azért nem tudja évek óta az európai szabvány szerint megfelelőnek elfogadni a magyar légiközlekedési hatóságot, mert nincs elég pénz az ellenőrzések megszervezésére, illetve ugyanezen okból nem áll rendelkezésre elegendő jól felkészült szakember sem.
– Akik a szervezetben dolgoztak, kétségkívül megütötték a nemzetközi mércét, máskülönben nem fordulhatott volna elő, hogy a PLH egy konzorciumban elnyerte a bosnyák légiközlekedési hatóság európai auditra történő felkészítésének jogát – mondja Fejéregyházi László, aki úgy véli, valóban történtek súlyos mulasztások, nemcsak a tavaly év végi átgondolatlan létszámcsökkentés kapcsán, hanem korábban is. Ám ezekért szerinte kevéssé a szervezet, mint inkább annak minisztériumi felügyelete okolható. Fejéregyházi dokumentumokkal tudja igazolni, hogy igazgatása alatt a PLH folyamatosan jelezte, milyen követelményeket kell a szervezetnek teljesítenie a sikeres audithoz, sőt még azt is, milyen európai direktívákat kellene ahhoz a magyar jogrendszerbe átültetni, hogy az auditokat el lehessen végezni. – Kezdeményeztük a látványrepülések engedélyezésének kidolgozását és jogszabályban történő rögzítését, továbbá azt, hogy a vitorlázógépek vizsgáztatása körüli szabályozási anomáliákat számolják fel, a nem nyilvános le- és felszállóhelyek, lajstromozásra nem kötelezett légi járművek ügyét rendezzék – mondta Fejéregyházi. Hozzátette: arra is sokszor felhívták a figyelmet, hogy pilóták nemzetközi repülési jogosítványaival gondok lesznek, ha nem ültetik át a hazai jogrendbe az EASA egyik ajánlását. Ennek fordítását hat éve tették le a minisztérium akkor még létező légügyi főosztálya asztalára, ám ott ez idő alatt sem sikerült elérni, hogy ebből honi jogszabály legyen. Így aztán az EASA nem tudta megvizsgálni, megfelel e az ajánlásnak a magyar pilóták felkészültsége, lévén nem is ez alapján készítették fel őket jogosítványaik megszerzésére – részletezi a gondokat Fejéregyházi.
Miután pedig a magyar hatóság évek óta nem tudja igazolni, hogy az európai standardnak megfelelően ellenőrzi a magyar légi közlekedésben részt vevő pilóták és gépek felkészültségét, utóbbiak műszaki és üzembiztonságát, előfordulhat, hogy a hatósági jogkör gyakorlására alkalmatlannak minősül, és maga az EASA vonja magához a felügyeleti jogkört, vagy kiadja a feladatot egy másik, már akkreditált hatóságnak. Ilyen lehet például a román légiközlekedési hatóság, amelynek már több mint 15 éve sikerült elérni az európai akkreditációt. Ha így történne, kevéssé vigasztalná a repülésben érdekelt szervezeteket, vállalkozásokat és pilótákat, hogy az erről szóló döntést végül nem az európai hatóságoknak és ügynökségeknek, hanem a magyar kormánynak kell meghoznia. A döntési kompetencia ugyanis, csakúgy, mint a megfelelő felkészülés megszervezése és megfinanszírozása, a tagállamok feladata. Igaz, arról, hogy a felkészülés sikeres volt-e, az európai szakhatóságok mondják ki a döntő szót.
origo.hu
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!
