Az őshonos apró és a nemes halakon kívül 4–6 ezer tonna busa és 600 tonna angolna lehet a Balatonban. Ám az áruházláncokon és más üzleteken keresztül is jelentős mennyiségű élő és feldolgozott élelmiszert kínál a Balatoni Halászati Zrt. – tájékoztatta lapunkat Kiss György Károly, a társaság vezérigazgatója. Hozzátette: néhány éve azonban a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak a horgászturizmusra, ezért a déli parton öt horgásztó várja a csendes hobbi megszállottjait. – Balatonlelle–Irmapusztán, Buzsákon és Fonyódon már tíz napja megkezdtük, hamarosan Siófok–Törekiben és Szárszón folytatjuk az afrikai harcsa telepítését. Bizonyára sokakat vonz ide ez a szeptember közepéig fogható, egy-három kilósra megnövő faj – vélekedett a vezérigazgató.
Kiss György Károly kérdésünkre elmondta: miközben évek óta igyekeznek kielégíteni a horgászok és a hazai vásárlók igényeit, továbbra is fontosnak tartják a halexportot. Angolnakivitelből évenként több száz millió forintos bevételük származik, és a feldolgozott busa is egyre keresettebb hazánk és a kontinens boltjaiban.
Szomorú azonban, hogy miközben gyönyörűen tiszta a tó, egyes biológusok mérgezett Balaton-vízről és rendkívüli halpusztulásról nyilatkoznak. – Pedig idén sem volt nagyobb a halelhullás a szokásos tíz-tizenöt százalékosnál – szögezte le Kiss György Károly.
– A megalapozatlan kijelentések ártanak a halexportnak. A minap azzal küldték vissza egyik szállítmányunkat, hogy mérgezett vízből származik. Hivatalos igazolást kellett kérnünk, hogy toxikus anyagoktól mentes a Balaton vize.
Elismeri azonban, hogy a hazai fejlesztésű kisméretű, balatoni hulladékgyűjtő jármű, a „kukás hajó”, idén már nem fut ki a tóra. – Sokba kerül az egyébként ügyes és hasznos kishajó üzemeltetése, de nem a halgazdaság dolga, hogy összeszedesse fürdőzők, csónakázók, vitorlázók vízbe szórt szemetét. Az elhullott kopoltyúsokat mi begyűjtjük, de a sörösüvegek, a műanyag palackok, a cigarettásdobozok összeszedése nem feladatunk.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
