Korábban megírtuk, hogy a debreceniek Magyarországon elsőként végeztek klinikai tanulmányokat arról, milyen eredményre vezet előrehaladott, belgyógyászati és érsebészeti módszerekkel már érdemben nem befolyásolható érszűkületes esetek őssejt-transzplantációs kezelése. A tavaly öt betegen alkalmazott terápia négy esetben várakozáson felüli javulást hozott, ami azt jelenti, hogy a betegek elkerülhették az amputációt. A kezelés költsége körülbelül ötmillió forint, de most akkor sincs mód a sikerrel kecsegtető gyógymód alkalmazására, ha a páciens képes kifizetni ezt az összeget.
Az új eljárást legjobb esetben ősszel fogadhatja be az Országos Gyógyszerészeti Intézet, illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács tudományetikai bizottsága, az OEP-finanszírozásról pedig csak ezután kezdődhetnek meg az egyeztetések – tájékoztatta lapunkat Boda Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) II. Számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója. Elmondta: a perifériás artériás érbetegségek – az arterios sklerozis obliteraus és a tromboanginitis obliteraus vagy Buergers-kór –, amelyeket a köznyelv érszűkületként ismer, igen széles populációt sújtanak világszerte. Számuk a háromszázmilliós Egyesült Államokban tízmillió felett van, közülük évente százötvenezer embernek kell a lábát levágni, míg Magyarországon háromszázezer érszűkületest tartanak nyilván, az amputációk száma pedig évi 7300 körül mozog. A súlyos, gyógyszeresen és érsebészeti módszerekkel már nem befolyásolható esetek kezelésében úttörő megoldásnak számít az őssejt-transzplantáció, a világon eddig összesen háromszáz ilyen beavatkozást végeztek. Az eredmények igen biztatóak voltak, súlyos mellékhatást egyetlen betegnél sem tapasztaltak.
A terápia lényege, hogy a beteg saját csontvelőjéből nyert őssejteket célzottan abba a végtagba juttatják be, amelyiket gyógyítani kívánják. A legújabb kutatások ugyanis azt igazolják, hogy a többféle funkció betöltésére képes őssejtek viselkedése többnyire attól függ, milyen mikrokörnyezetben – melyik szervben, végtagban – fejtik ki hatásukat. Az érszűkület kezelésekor 2-5 millió őssejtet tartalmazó koncentrátumot fecskendeznek be a beteg testrészbe. Ezeknek negyven százaléka endotél hajlandóságot mutató, vagyis érképzésre „hajlamos”, az érszűkület gyógyításában hatásos közreműködésre képes őssejt.
– Az endotél hajlandóságú őssejtek, tapasztalataink szerint valóban képesek az elhalt erek helyett újakat létrehozni – folytatta Boda professzor. Bár nagy keresztmetszetű erek ilyen módon sem épülnek újjá a szervezetben, kapillárisok (hajszálerek) viszont igenis keletkeznek, s ennek jelentőségét nem lehet eléggé megbecsülni. A kezelés következtében olyan, évek óta meglévő fekélyek gyógyulnak be, amelyek a beteg végtag elvesztésével fenyegettek. Az eljárás gyors és egyszerű, altatást nem igényel. A reggel helyi érzéstelenítéssel levett őssejteket ugyanis a sejtterápiás központban végzett néhány órás tisztítás után vissza lehet juttatni a beteg végtagba. A kezelést a limfómás és mielómás betegek őssejt-transzplantációval való gyógyításában már nevet szerzett Debreceni Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Központ végzi, ahol jelenleg négy kórteremben évi ötven beteget tudnak ellátni.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
