Lepusztult balatoni kerékpárutak

Éppen hogy körbeért, helyenként máris siralmas állapotú a balatoni bringakörút. A 107,9 kilométer hosszú önálló kerékpárúton, a 99,7 kilométer „mellékúton” és a másfél kilométernyi forgalmas úton biciklizőket a települések között gyakran gazos, feltört, vízátfolyásos, gazdátlan szakaszok bosszantják. Miközben a balatoni hajókon teljes mértékben és jórészt a tó körüli vonatokon is megoldott a kerékpárszállítás, a bringakörút karbantartásának és fenntartásának nincs állami felelőse.

Miután az úttörvény az önkormányzatokra bízta a kerékpárutak kezelését, az állami közútkezelők vezetői széttárt karral hárítják el a rájuk zúduló bírálatot, mondván, forrás nélkül nem vállalhatják a bringautak települések közti szakaszának karbantartását. A belterületi útszakaszok gondozása, javítgatása már régóta az önkormányzatok büdzséjét apasztja, holott a kerékpáros turizmus deklaráltan is országos idegenforgalmi érdek.
Magyarországot a kerékpáros turizmus szempontjából fejlődő piacként tartják számon, és mint a gazdasági és közlekedési tárca vezetője, Kóka János március 25-én egy sajtótájékoztatón kifejtette: a hazai kerékpárút-hálózatot 2013-ig meg kell duplázni. A legfontosabb teendőket ezzel kapcsolatban a Kerékpáros Magyarország program rögzíti – utalt a részletekre a tárcavezető. Csakhogy a szép álom megvalósulása számtalan, elsősorban anyagi akadályba ütközik. A balatoni régiót érintő 238 kilométer hosszú szakasz megépítésének 1,2 milliárd forintos költségvetéséhez ugyanis kizárólag a Dél-Dunántúl regionális operatív programjában van fedezet. Ám kérdéses – akárcsak a program székhelyéről, Pécsről szemlélt más balatoni fejlesztési pénz esetében –, mennyiben áll érdekében Somogy, Tolna és Baranya döntéshozóinak a drávai, a zselici, a gemenci vagy az ormánsági kerékpárúthálózat-fejlesztés elé helyezni a balatonit.
De nemcsak a jövő kerékpárút-hálózatának megvalósíthatósága kérdéses, hanem a már megépített utak időtállósága is. Ezzel kapcsolatban fejtették ki aggályaikat a minap a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) tagjai, akik közül többen is megszállott kerékpározók.
Miután az országos kerékpárút-törzshálózat huszonkét útvonalából öt érinti a balatoni turisztikai régiót, korántsem közömbös a tó körüli bringaút állapota – ebből indultak ki a turisztikai szakemberek a kerékpárúthelyzet elemzésekor. Néhányuk kiváltképpen indulatosan vetette fel: a gazdasági és közlekedési tárca kerékpáros közlekedésért felelős miniszteri biztosa miért hagyja, hogy az ebek harmincadjára kerüljön a balatoni kerékpárút-hálózat, és miért fogalmazott a balatoniak kérésére meglehetősen homályosan: – „Nem zárható ki annak lehetősége, hogy az állam is részt vállaljon a balatoni kerékpárút fenntartási költségeiből.”
Az Útpénztár 2006. október 31-én lezárult kerékpárút-építési pályázatára érkezett 133 pályázat együttesen kétmilliárd forint támogatást igényelt. A bírálóbizottság 75 elfogadott pályázata közül mindössze négy balatoni nyert. Cserszegtomajnak csak tervezésre jutott egymillió forint, Füred ötszáz méternyi útra kapott 7,7 millió forintot, Tapolca 17,4 millióért építhet meg 1134 méter, Zalakaros pedig 17,5 millióért 1400 méter utat. Mindösszesen ennyi jut és nem több az Útpénztár 2007-re szóló balatoni kerékpárút-építési pályázatából – állapította meg a regionális idegenforgalmi bizottság, amely Csákvári Árpádot, a Balatontourist elnökét kérte fel egy újabb balatoni kerékpárúthelyzet-elemző jelentés elkészítésére.