A fogyasztók számára kellemetlen hír előzménye, hogy a tavalyi madárinfluenza-pánik következtében csökkent a hazai baromfihús iránti kereslet, jóval olcsóbbá vált a csirke- és a pulykahús ára, ugyanakkor visszaesett a tartási kedv. A termelés visszafogása Európa-szerte meglehetősen jelentős volt: 30–40 százalékkal kevesebb baromfitermék került piacra. Bár a kereslet a riadalom lecsengése után visszaállt a korábbi szintre, az alacsony árak egy ideig nem változtak, mert a kereskedelem – leginkább a nagy áruházláncokon keresztül – az Európában hiányzó mennyiséget olcsó brazil csirkével pótolta. A mostani fordulat oka, hogy a dél-amerikai kontinensen nemrégiben baromfipestis tört ki, így az európai piacról kiesett évi 280–300 ezer tonnás mennyiséget nem lehetett azonnal máshonnét pótolni.
*
A keresleti piac kialakulását jelzi, hogy a Magyarországról korábban nemigen vásárló angol, holland, lengyel, olasz és cseh kereskedők is megjelentek a hazai feldolgozóknál, kiszállítható áru felől érdeklődtek. Ezzel párhuzamosan egyes nagy áruházláncok pultjairól átmenetileg eltűnt a baromfihús. Bárány László ennek tudja be, hogy a múlt hét végén bejelentett termelőihúsár-emelést vita nélkül tudomásul vették a magyar piacot döntően befolyásoló hipermarketek.
A terméktanács elnöke szerint tartósan számolhatunk a baromfitermékek drágulásával, mert a termelés költségei várhatóan tovább emelkednek. Különösen a takarmányárak növekedése jelenthet árfelhajtó erőt, aminek oka, hogy a nagy gabonatermelő országok kukorica- és búzavetései komoly természeti csapásokat szenvedtek.
A nagy gabonaexportőrök közül az Egyesült Államok leállította a szállításokat, és hasonlóan járt el Ukrajna is. Előbbi azért, mert a kukoricát a tengerentúlon ma már egyre inkább az ottani bioenergia előállításában használják fel, keleti szomszédunknál pedig attól tartanak, hogy nem tudják biztosítani az ország gabonaszükségletét. Mindezek miatt a gabona világpiaci ára egy év alatt 30–40 százalékkal emelkedett, aminek következtében növekednek a takarmányárak is.
– Fokozza a magyar baromfihús-előállításnál tapasztalható nehézségeket, hogy május elsejével megszűnt a hizlalás kilónkénti 9,50 forintos támogatása – amire országos szinten évi négymilliárd forintot fordítottak –, az agrártárca által javasolt új támogatási formát pedig még nem fogadta el az EU – állapította meg Bárány László.
A terméktanács elnöke szerint mindenképpen célszerű volna megtalálni azt a formát, amivel az ágazatot segíteni lehet, mert ezzel elő lehetne mozdítani a fekete gazdaság kifehérítését. Ha nem lesz megfelelő jövedelmük a baromfitartóknak, évente legalább 35–40 milliárd forintnyi adót és áfát nem tudnak majd befizetni a költségvetésbe.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat