Rosszul működik a Kis-Balaton

Követ dobott „a Balatonba” május elején az egyik napilap olvasói levelében Czigler László biológus, aki szerint „ha 1994-ig a tóba jutó tápanyagbőség okozta a közismert zöld algák elszaporodását, akkor azóta mi akadályozza ezt meg, hiszen a befolyó vizek tápanyagtartalma nem csökkent”. Czigler azt állítja: az algák elszaporodását az gátolja, hogy elszaporodott a trópusi kék alga, amely a konkurens fajok visszaszorítására toxint termel.
Nyaranta visszatérő téma, hogy megjelenik-e az algafajok legveszedelmesebbje, a kék alga a Balatonon. Ez az élőlény olyan toxint bocsát ki, amely az embert is fenyegeti, bőrkiütést okoz. Eddig csak a forró napokon lehetett kimutatni a jelenlétét, akkor is olyan kis koncentrációban, hogy az legfeljebb az érzékeny bőrű fürdőzőknek okozott gondot, nekik is csak akkor, ha elmulasztották a zuhanyozást a fürdés után. A vészharangot tehát nem érdemes kongatni, a jelenség mégis figyelemre méltó: azt igazolja, hogy „nem működik a Kis-Balaton”.
A Magyar Nemzet már évekkel ezelőtt tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy kudarcba fulladt a vízügy sok milliárd forintos nagyberuházása: a hibás tervek és rossz kivitelezés miatt ugyanis nem tisztítja meg a szerves anyagoktól a Zala vizét a helyreállított tórendszer. Sőt, a Kis-Balaton egyes részein úgynevezett kékalga-virágzás volt megfigyelhető, aminek köszönhetőn helyenként az élővilág jelentős része kipusztult. Valószínűleg innen jut időnként kék alga a Keszthelyi-öbölbe is.
Czigler botrányt kavaró írása oda vezetett, hogy a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság felkérte a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetét, cáfolja meg a biológus állításait. Vörös Lajos, az intézet osztályvezetője ennek hatására nemrég ki is jelentette, hogy Czigler téves megállapításokat tett, amelyeket nem támasztott alá konkrét kutatási eredményekkel. Meglepő módon Vörös ugyanakkor megerősítette, hogy a tó vizének kissé magas a szervesanyag-tartalma és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer nem teljesíti teljes egészében azt a szűrő funkciót, amit reméltek tőle.
– Ugyanakkor kapcsolatot feltételezni e jelenség és az algatoxinok között helytelen. A kék algák szaporodása nem a szerves anyagoktól, hanem a foszforterheléstől függ, amely a vízvédelmi intézkedések óta jelentősen csökkent a Balaton vizében – hangsúlyozta Vörös Lajos. A limnológus professzor szerint nem az a kérdés, hogy van-e vagy nincs alga a vízben – az még a legtisztább vízben is van –, hanem, hogy sok vagy kevés van-e belőlük. Kijelentette: ezen a nyáron a balatoni algák mennyisége nem fogja meghaladni a határértéket.
Czigler László – akit telefonon értünk el –, kérdésünkre hangsúlyozta, továbbra is fenntartja az MTA kutatójával, Vörös Lajossal szemben képviselt álláspontját. Hozzáfűzte: május közepe óta a vitorlázók jelzése szerint is az ez idő tájt megszokottnál jóval nagyobb a halpusztulás a Balatonban.