Szemfényvesztés a kiváló vízminőség?

Három évtizedes szakmai vita végére került pont azzal, hogy ma már mérési eredmények is igazolják: nem sikerült a vízügy egyik legnagyobb és legdrágább környezetvédelmi beruházása, a korábban egy hibás döntés révén lecsapolt Kis-Balaton újjáélesztése. A szűrőrendszer ugyanis nem úgy működik, mint a régi, természetes Kis-Balaton, azaz a vártnál kisebb mértékben tisztítja meg a Zala vizét, sőt még hozzá is járul a Balaton algásodásához.

2007. 06. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kis-balatoni vízvédelmi rendszer tavaly a lebegőanyagok 97, a foszforterhelés 20 és a nitrogén 52 százalékát fogta vissza. A 2004. évi visszatartási adatok szerint ez a számsor 82, 26 és 72 százalék, 2005-ben pedig 92, 26 és 58 százalék volt. Kitűnik, hogy az eredmények az utóbbi három évben alig változtak, sőt az algásodásért felelős foszfor esetén még romlottak is.
– A vízügy feláztatja a Kis-Balatonba futó Zala folyóval a mocsárterületen lévő tőzeget, és emiatt barnás víz folyik a Keszthelyi-öbölbe – nyilatkozta a minap egy hetilapnak Cziegler László. A biológus szerint ezzel az anyaggal kerül be a Balatonba az algák tápanyagául szolgáló foszfor és kén.
Megkérdeztük a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének osztályvezetőjét, Vörös Lajost is, hogy beváltotta-e a sokmilliárdos kis-balatoni szűrőrendszer tervezőinek és építőinek reményeit a mű, illetve hogy érdemes-e újabb milliárdokat költeni a további építkezésekre.
– A Kis-Balaton első üteme, az úgynevezett felső tározó az üzembe helyezés után még tartott vissza jelentékeny mennyiségű foszfort, de ma ez már nem így van. A második vagy alsó tározóban – amelynek nagy részét nádas és alámerült hínárnövényzet borítja – foszforviszszatartás nincs, és nem is várható – kezdte mondandóját Vörös Lajos, majd úgy folytatta: A felső tározó nyílt vízében tömegesen elszaporodnak a lebegő algák, a víz zöldes színű és zavaros. Ez az algákban gazdag víz átfolyik a második ütem nádasaiba, ahol az algák kiülepednek, a nádas árnyékolása miatt nem jutnak fényhez, és elpusztulnak. Ezzel a bennük megkötött foszfor kiszabadul, és akadálytalanul bejut a Balatonba. Ezzel egy időben a tározórendszer tőzeges altalajából és gazdag növényi állományának bomlástermékeiből folyamatosan mosódnak ki a sárgásbarna és barna színű oldott szerves anyagok. Ezektől a szerves anyagoktól a Zala folyó színe felülről nézve fekete, s ha a vize bőségesen folyik, akkor a Keszthelyi-medencét megszínezi. Azt azonban tudni kell: a sárgásbarna huminanyagoknak semmi köze sincs a mérgező kékalgák elszaporodásához. Kutatási eredményeink alapján megállapítható: a kis-balatoni tározórendszer nem csökkenti a Balaton algásodását, mert foszfort nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben tart vissza. De rontja a Balaton vízminőségét azáltal, hogy jelentős mennyiségű színes szerves anyagot bocsát ki, s ezzel növeli a tó külső szervesanyag-terhelését.
Vörös Lajos állítja: ha megtörténik a második ütem jelenleginél többszörös méretűre tervezett elárasztása, attól a helyzet a foszforvisszatartás tekintetében semmit sem fog változni. A szervesanyag-kibocsátás viszont nőni fog.
– Felül kell vizsgálni ezt a beruházást és az egész balatoni szűrőmezőprogramot, mert azáltal sok milliárd forintot lehet megtakarítani. Úgy, hogy közben a Balatonnak jót teszünk, mert nem növeljük a külső szervesanyag-terhelést. A folyók által szállított lebegő hordalék visszatartásához pedig egészen kis méretű tározók is elegendők – öszszegezte véleményét az akadémiai intézet kutatója.
A szakmai vita előzménye, hogy a hetvenes években rohamosan romlott a Balaton vízminősége, mire a kutatók rájöttek, hogy mindennek az oka a Kis-Balaton korábbi lecsapolása. A tökéletes ökoszisztéma ugyanis kellően megtisztította a tavat tápláló Zala vizét.
A helyreállítás mikéntjéről azonban késhegyre menő vita bontakozott ki a Váti balatoni kutatóintézete, illetve a vízügyi igazgatóság és a Magyar Tudományos Akadémia akkori szakemberei között. Végül az utóbbiak koncepcióját valósították meg, ám mint a fentiekből kiderül, a tervek valóban hibásak voltak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.