Csaknem 30 Celsius-fokos a Balaton. Ilyen hőmérséklet mellett a korábbi években néhol már megjelentek a bőrirritációt okozó kék algák, most viszont helyenként csak a hínár cirógatja a fürdőzők lábát. Hogy mégsem kell tartanunk a kellemetlenkedő kék algától, az elsősorban annak köszönhető, hogy a vízügy három centivel emelte a Balaton szabályozási szintjét, a Sió-zsilipet nem 110, hanem 113 cm-es vízállásnál zárták le.
– Ebben a kánikulában napi hárommillió köbméternyi víz párolog el a Balatonból. Ez csaknem egytizede a 35 millió köbméter víztömegű Velencei-tónak. A Balaton vize naponként fél centit veszít a szintjéből, a hét végén 94 cm volt a tó átlagos vízállása – tudtuk meg Fejér Vilmostól, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjétől.
A szakemberek szerint nincs ok aggodalomra, s miután a múlt hét közepén a Velencei-tó vizét pótló Pátkai-tározó zsilipét megnyitották, és várhatóan augusztus közepéig nyitva tartják, ott sem kell tartani vészhelyzettől.
Mint az már megszokott, most is a Balaton keleti medencéjének a vize tisztább. A Kis-Balaton-szűrőrendszer működési hiányossága miatt a nyugati medencebeli Keszthelynél és Szigligetnél csak jó minősítést kapott, Szemes és Siófok térségében viszont kiválót. Az persze más kérdés, hogy a tó vize egyre kevésbé hűsít, ezért ahol van, úszómedencébe menekülnek a strandolók. A Balaton halállománya egyelőre sikeresen viaskodik a 28-29 fokos vízzel, ám a nemes halak – a horgászok nem kis boszszúságára – a hidegebb, mély víz felé menekülnek. Mivel a tó halgazdaságának Balaton menti horgásztavaiban kiváltképpen rosszul tűrik a meleg vizet a kopoltyúsok, a halászati társasaság válságterv készítésére kényszerült.
Közép- és Dél-Somogyban már több helyütt is történt halpusztulás. A Kaposvár közeli Mernye község halastavában a múlt hét közepén húszmázsás elhullást okozott a vízhiány.
Több mint 10 km-es a dugó az M1-esen