A rendszerváltozást túlélte, de az önkormányzatokra nehezedő hét szűk esztendőt nem élné túl a Balaton déli partjának legnagyobb gyerektábora. A másfél kilométer hosszú, tizennyolc hektáros, közvetlen tóparti gyereküdülő, amelyben a csaknem három évtized során a kontinens tucatnyi országának több százezer fiatalja töltött el tíz-tizenkét vidám nyári napot, eladósorba került. A fenntartó Somogy Megyei Önkormányzatnak nincs fedezete a tábor működtetésére, tavaly óta támogatás nélkül „üzemel”, azaz önfenntartó a tábor. Az ott üdülő gyerekek napi háromezer forintos térítési díjából áll össze a költségvetése, amely jószerével csak az élelmezési és rezsikiadásokra, valamint a személyzet szerény bérére elegendő. Fénykorában nyaranként tizennyolc ezer fiatal táborozott Fonyódligeten, idén már csak tízezren töltenek el ott egy-egy hetet.
– Mivel a sátrak már igencsak „kiöregedtek” a táborozásból, eladnánk azokat – mutat az óriási tábor közepén sorakozó, úttörőtábori relikviákra Szegedi Ágnes, a tábor július 1-jén kinevezett igazgatója. – Sátrak nélkül a faházakban ezernégyszáz helyünk van, most 725-en vagyunk. Egyébként azt, hogy egyik napról a másikra nem lehetett véget vetni a sátoros táborozásnak, mi sem mutatja jobban, minthogy vannak olyan nosztalgiázó fiatalok, akik azt kérik, hogy a sátorban lakhassanak. Mi tehetünk? Ha a kísérő nevelőjük megengedi, rábólintunk.
A gyermeküdülő igazgatója, Szegedi Ágnes egyébként profi táboroztató, sőt „magasabb beosztású” úttörővezetői múltja is van. Ó volt 1984 és 1989 között Somogy megye úttörőtitkára. Amikor arról kérdeztem, miért éppen egy volt úttörősre esett a megyei közgyűlés fideszes elnökének a választása, azt válaszolta: kérdezzem meg az elnöktől. És hogy hány évet ad magának a tábor élén, rögvest rávágta: harmincat, mint az elődje, Teremi József.
– A magyarokon kívül most szlovák, cseh és német fiatalok üdülnek itt. Mivel a tábor sok minden mellett a sportpályáiról is híres, július utolsó két hetében főleg a labdajátékok megszállottjai foglalják el a faházakat. De jönnek majd a művészeti szaktáborosok is: július elején egy ukrán fiúkórus is vendégünk volt, és mint mindig, erdélyi magyar fiatalokat is várunk – mondja Szegedi Ágnes. Majd mint aki egészen biztos abban, hogy nem adják el a ligeti tábort, vagy nem kényszerül a fenntartó nagyon kicsire zsugorítani a területét, az „álombeli teveiről” kezd beszélni.
– Lássuk inkább a valóságot – szakítom félbe, nézzünk be egy altáborba!
– Markóné Gyarmati Mária vagyok, a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola tanára – nyújtja a kezét az észak-magyarországi gyerekcsoport vezetője. Megtudom tőle, hogy huszonnyolc év óta minden nyáron Fonyódliget a balatoni táborhelyük. – Egész évben erre az egy hétre készülnek a gyerekek, a ligeti nyaralásra teszik félre a karácsonyra, névnapra, születésnapra, első áldozásra kapott vagy a húsvéti locsolkodáson begyűjtött pénzt. Az egyhetes nyaralás a szülőknek 25-30 ezer forintjába kerül. Jönnek szegény és jobb módú családok gyerekei is. A szegény családok mifelénk úgy gondolkodnak: ha nekik nem, legalább a gyerekeiknek legyen része balatoni nyaralásban. A tehetősebb családok gyerekei pedig egy nyáron több helyre is eljutnak. Így ide, Fonyódligetre is.
– Mindennel elégedettek vagyunk, ízletes és bőséges a koszt, jó a Balaton vize, csak a focipályák talaja keményebb az ideálisnál – mondja a nyolc-tíz éves labdarúgó-palánták egyik edzője, Véber Miklós. – Kétszáz sportoló fiatalt hoztunk ide a budapesti Láng Sportegyesületből. Körülnéztünk az országban és itt a Balatonnál, és úgy találtuk, Fonyódliget a legalkalmasabb a napi két edzéssel járó sporttábor céljaira. A mi gyerekeinknek harminckilencezer forintba kerül az egyhetes tábor. Azért drágább, mert a magasan kvalifikált edzőket is meg kell fizetnünk.
– Nem eladni, fejleszteni kell ezt a tábort. Higgye el, visszajön a befektetett pénz – válaszolja a Győr-Moson-Sopron megyei Lövő községből érkezett fiatalok táborvezetője, Rákóczi László iskolaigazgató arra a kérdésre, hogy hallott-e Fonyódliget esetleges eladásáról.
– Másodszor vagyunk itt, és jönnénk még jövőre meg azután is, mert a mi kajakozóink és vízilabdázóink számára ideálisak az itteni körülmények – mutat a tábor kajakkikötője felé rohanó tanítványaira az igazgató.
Deutschné Szekeres Ilonát, a nagytábor programfelelősét és két kolléganőjét egy kézműves foglalkozás közben zavartuk meg. – Dekopázst készítenek a gyerekek. Tapétaragasztóval ráragasztanak egy alaplapra egy papírszalvétát, majd ezt megismétlik többször is. Fonyódligeti ajándék lesz az otthoniaknak. Nem aranyos? – mutat az egyik „műremekre” Szekeres Ilona. Akitől megtudjuk: a táborlakók körében a másnaponkénti diszkók a legkedveltebbek. – Holnap sztárvendégünk lesz: Ajala. A balassagyarmatiak minden táborozót meghívtak a műsorára.
– Nem akarunk mindenáron megválni a fonyódligeti táborunktól, de be kellett látnunk: uniós forrás híján csak befektetői közreműködéssel, azaz részbeni eladással tarthatjuk meg és fejleszthetjük – válaszolta kérdésünkre Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. – Volt már érdeklődő, és akár négymilliárd forintért is elkelt volna, hiszen rendkívül értékes ma egy közvetlen tóparti ingatlan, csakhogy a Balaton-törvény korlátozza a beépítési lehetőségeket és az építmények magasságát. Több elgondolás is van a tábor jövőjére, de tény: a mostani állapot nem tekinthető tartósnak. Nem zárható ki az ingatlan egészének értékesítése se. Azt viszont ígérhetem: a somogyi gyerekek nem maradnak balatoni üdülőtábor nélkül. Azt szeretnénk, ha legalább kilenc hónapon át használható táboruk lenne.
origo.hu
Több mint 10 km-es a dugó az M1-esen
