A területrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 1998 óta határozza meg a településrendezési és építési követelményeket, ezeket kívánja jövő év elejétől módosítani a kormány. A tervezet külön fejezetben foglalkozik az akadálymentesítéssel, a beépítésre nem szánt területek kategorizálásával, valamint a lakóingatlanokkal kapcsolatos előírásokkal – ez utóbbi nagy érdeklődést váltott ki az elmúlt hetekben. Nem véletlenül, a rendelettervezet ugyanis olyan szigorításokat is tartalmaz, amelyek minimum értetlenséget, de sok esetben erős kritikát váltottak ki. A módosítási javaslat szerint egy lakószobának benapozottnak kell lennie, mégpedig úgy, hogy február 15-én (a legsötétebb napon) legalább egy órán keresztül süssön be a nap az ablakon. Fölfokozta a kedélyeket az is, hogy – a tervezet alapján – amennyiben kétszobásnál nagyobb a lakás, akkor is kell egy külön vécét építeni, ha a fürdőszobában van már egy. A lakószoba méretére vonatkozó előírás továbbra is 17 négyzetméterben határozná meg annak méretét, a szobával egy légtérben helyet kapó konyha területe viszont nem lenne abba beleszámítható.
Az ingatlanparlament elnöke szerint dicséretes az, hogy a kormányzat nyilvánvalóan a minél élhetőbb ingatlanok építését szorgalmazza. Borsi László szerint ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ma Magyarországon jelenleg inkább a 30–40 négyzetméteres kis lakásokra van fizetőképes kereslet. – A tervezett módosítások egy jól működő lakástámogatási rendszerrel nyernének igazi értelmet. A jobbító szándék egyértelmű, ugyanakkor fontos volna az építésügyi felügyelet erősítése, valamint a feketegazdaság és a lánctartozások felszámolása is, a minőség javulásához ezek nélkülözhetetlenek – fogalmazott Borsi egy minapi sajtóbeszélgetésen.
Az alacsony fizetőképes kereslet és a csekély állami szerepvállalás okozta ingatlanpiaci pangást Vajai Tamás, a Magyar Építész Kamara tisztségviselője szerint nem fokozzák a tervezett új előírások, azt azonban leszögezte: ma már avítt dolognak számít az energia vagy a természetes fény minimumát a javaslatban megfogalmazott módszerrel meghatározni. – A kormányrendelet-módosítási javaslat vitairatnak jó, ám valóban minőségi eredményhez elmélyült munkára van szükség, ehhez pedig idő kell – fogalmazott a szakember.
A kérdésben megkerestük a szaktárcát is. Bedő Katalin, az ÖTM építésügyi és építészeti főosztályvezető-helyettese arról tájékoztatott, hogy jelenleg is több rendelettervezetről folyik az egyeztetés a szakmai kamarákkal. – A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy egy másik jogszabályban kőbe véssük: kinek milyen felelőssége van a kivitelezés során – fogalmazott.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban