Csupán hárommillió forint támogatást kapott a három dél-dunántúli megye, Baranya, Somogy és Tolna egy-egy civil szervezete a parlagfű elleni védekezésre, noha tíz egyesület, illetve alapítvány, köztük a Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület is vállalta volna a pályázati kiírás négy követelményének teljesítését: a gyomnövényes területek felderítését, az arról való tájékoztatást, a mentesítést és annak ellenőrzését.
A Somogy megyei Mosdóson, Szekszárdon és Pécsett már működik a pollencsapda (azzaz a szálló virágpor mérésére alkalmas műszer), és mint a parlagfű-mentesítésre létrehozott regionális bizottság ülésén kiderült: műholdfelvételek is készültek Dél-Dunántúl gyomnövényes területeiről.
A hét elején Kaposvár polgármestere felhívást juttatott el a város lakóihoz, amelyben Szita Károly emlékeztet: a parlagfűkommandó bevetésének eredményeként Kaposvárott tavaly négy hektárral csökkent a gyomnövényes terület. Az idén is működik a városban a parlagfüves zöldvonal. A hívásokra 72 órán belül kényszerkaszálással „válaszol” a hivatal, majd benyújtja a számlát a terület tulajdonosának.
Somogynak, az egyik legfertőzöttebb megyének temérdek pénz kellene, ám a kormány részéről elvárható támogatás az igényhez képest elenyésző. A megyei növényvédelmi igazgatóság vezetője, Tóth István lapunknak elmondta: a közérdekű védekezéshez legkevesebb tizennyolc-húszmillió forintra lenne szükségük.
A csokonyavisontai gróf a „főbűnös”? Dél-somogyi helytörténészek és agrárszakemberek állításai szerint a parlagfű (latin nevén az Ambrosia) Kis-Ázsiából került hazánkba a múlt század első felében, amikor is egy csokonya-visontai gróf birkalegelőinek felfrissítésére különböző fűmagokat hozatott be Kis-Ázsiából. Ezek közé keveredett a parlagfű magja, amely aztán gyorsan megfertőzte a dél-dunántúli országrész rétjeit, legelőit.
origo.hu
Nagy Márton alaposan helyretette a rémhíreket és hazugságokat terjesztő Magyar Pétert
