Újabb szubtrópusi növény a Balatonban

Nem várt „vendég” érkezett a Balatonhoz. A vöröses színű moszatpáfrányra az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai a minap a tó Zala-torkolati részén figyeltek fel. Az USA szubtrópusi területéről áttelepült úszó növény – amely gátolja a fény behatolását – oxigénhiányt és halpusztulást okozhat. Félő, hogy a kékalga után az újabb kártékony déli növény feltűnése a Balaton vízminőségét tekintve rossz előjel.

Nem hasonlítható a szárazföldi páfrányokhoz, lapos, egy-két centis levelei a víz felszínén úsznak, és napos helyen gyakran bevörösödnek. A fagyokat az alámerült szerveikkel vészelik át. Nagyon gyorsan beboríthatnak egy-egy nagyobb vízfelületet is – olvasható egy dísznövényeket árusító kertészeti áruház ajánlásában az Azolla fliculoidesről. A növényt a múlt héten és azt megelőzően tavaly egy keszthelyi strand szomszédságában észlelték „tömeges előfordulásban” a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLK) munkatársai.
– A békalencséhez és a lucaörömhöz hasonló takarót létrehozó növény Magyarországon meglehetősen ritka. Állományai késő őszig, sőt a tél elejéig is fennmaradnak – tudtuk meg Vörös Lajostól, a BLK osztályvezetőjétől. A tókutató limnológus szerint „a moszatpáfrány károsíthatja a Balaton élővilágát, gátolja ugyanis a fény vízbe hatolását, lehetetlenné teszi a vízben lebegő algák és az alámerült hínárok fotoszintézisét, ami gyakran oxigénhiányhoz, és következésképpen halpusztuláshoz vezet”. Vörös Lajos ugyanakkor azt állítja, hogy miután ez a jelenség csak hullámzás- és áramlásmentes vízben alakul ki, a Balatonban nem kell tartani a moszatpáfrány és a békalencse inváziójától. – A moszatpáfrány magyarországi megjelenése nem tulajdonítható a globális felmelegedésnek, sokkal inkább az ember általi akaratlan vagy szándékos terjesztésnek – mondja Vörös Lajos.
Az MTA tókutatóival gyakran vitázó Czigler László biológus szerint „a moszatpáfrány az eredeti élőhelyén évmilliókig együtt élt a Balatonban megjelent szintén meleget kedvelő, méregtermelő kékalgafajokkal. – Most egy összeszokott csapat újabb tagja érkezett meg a Balatonhoz – állítja a biológus. Szerinte a moszatpáfrány megjelenése a Balaton tápanyagbőségére utal. – Néhány éve egy OECD-jelentésben az szerepelt, hogy „a tó üledékének aktív felső rétegében felhalmozott és hozzáférhető foszfor mennyisége tizenkétezer tonna – emlékeztet Czigler László. – A növény nem rögzül az aljzathoz, „gyökere” a vízből veszi fel a tápanyagokat – folytatja okfejtését Czigler, és csupán elméleti lehetőségnek tartja, hogy a Balaton egész vízfelületét beborítsa a moszatpáfrány. – Ehhez többhetes, tökéletes szélcsend kellene – vélekedett. A kutatóbiológusok egybehangzó véleménye szerint amint hűvösebbre fordul hazánk klímája, a vízipáfrány eltűnik.