Bödönhajók a Dráván

Európai szenzációként értékelik a régészek a Dráva mélyén fekvő bödönhajó-leletegyüttest, amelyet magyar, horvát és osztrák kutatók igyekeznek megmenteni. Hazánkban eddig csak egy fennmaradt ősi vízi járműről tudtak a szakemberek.

Európai mértékkel nézve is szenzációnak számít a Dráva mélyén talált huszonhét csónakból álló bödönhajó-leletegyüttes, amelynek megmentésén magyar búvárrégészek, horvát és osztrák kutatók dolgoznak. A monoxilon, azaz a bödönhajó egyetlen fatörzsből kivájt vagy kiégetett csónak, amely a jeles tókutató, Zákonyi Ferenc szerint 1862-ig a balatoni halászat nélkülözhetetlen kelléke volt. Gyakorta összefogtak két járművet, hogy a borulékony farönkcsónak ellenálljon a tó viharainak. Vannak, akik a bödönhajót tekintik a három kéttörzsű balatoni hajó, a Füred, a Siófok és a Badacsony katamarán ősének.
Mint Mészáros Balázs főmuzeológus, a Magyar Hajózásért Egyesület elnöke lapunknak elmondta: a vízi jármű az indián kenu, a jandagának nevezett brazil vitorlás tutaj és a perui nádtutaj rokona. Magyar hajózástörténeti relikviaként csupán egy bödönhajó maradt fenn az utókornak, de a kontinensen is egyedülálló a vízijármű-együttes.
A Tóth Attila vezetésével dolgozó drávai régészcsoport a folyó Barcs és Drávatamási közötti szakaszán bukkant a kitűnő állapotban fennmaradt bödönhajókra. A huszonhét járműből huszonöt a Dráva hazánk felőli medrében, kettő a horvát oldalon fekszik. A 10-13 méter hosszú tölgyfarönk-csónakok öt-hat méter mélységben üledékborítás nélkül, szabadon hevernek egymás mellett vagy egymásra borulva. A szakemberek úgy vélekednek, hogy a hajók a török időkben elsősorban nem közlekedési eszközként, hanem pontonhídelemként szolgáltak, s egy vízi portya alkalmával süllyedhettek el.
Egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz látható a lelet, mivel a fából készült hatalmas járműveket a víz konzerválta, ezért medencét kellene építeni számukra.