Lobbiharc fékezi az e-kereskedelmet

Nem hozott látványos fellendülést a hazai elektronikus kereskedelemben a június végén elfogadott törvénymódosítás. Nem is hozhatott: a praktikus vásárlási formák elterjedését épp az érdekelt nagy cégek lobbiharca akadályozza – állítja a lapunk által megszólított informatikai szakértő.

Becslések szerint a kiskereskedelmi forgalomnak egy ezrelékét sem éri el idehaza az e-kereskedelem, miközben az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában utóbbi valódi sikertörténet. Igaz, nálunk a lehetőségek sem ugyanolyanok. Biztosan Magyarországon is szívesen használnának az emberek e-jegyet a metrón, csakhogy a BKV ez irányú pályázata kétszer is eredménytelenül zárult, de a parkolási díjat is csak az fizetheti mobilon, aki az érintett társasággal – a fővárosban van belőle három – előzetesen szerződést kötött. Autópálya-matricát ugyan lehet mobilon és on-line is venni, de így is, úgy is drágább, mint a benzinkútnál.
Mi lehet az oka mindennek? Az érdekelt vállalkozások lobbiharca – állította lapunk kérdésére Kerekes Pál médiaszakértő. A szakember szerint kemény harc folyik az egyes üzleti lehetőségek megragadásáért, s a konkurensek egymást ütik el az üzletektől. Ezért nem fejlődik az e-kereskedelem Magyarországon – vélekedik a szakember.
Mindezen nem is lehet segíteni a jogszabályi környezet módosításával, ebből következően nem is lehetett túl sokat várni az új törvénytől. Főként az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése volt a célja az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló jogszabálynak, amelyet június végén, utolsó tevékenységeinek egyikeként fogadott el a parlament. A gazdasági miniszter által beterjesztett javaslat az elektronikus kereskedelem újbóli szabályozása, az e-üzletelésre vonatkozó előírások aktualizálása.
Az újdonságok közé tartozik, hogy az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeknek most már nem kell a reklamációk fogadására üzlethelyiséget fenntartaniuk. Ez úgy is értelmezhető, hogy kinőtt az e-kereskedelem a gyermekkorból, és nem akarják mindenáron egy már létező konstrukcióhoz hasonlítani, mint egykor a csomagküldő szolgálathoz – vélekedett Kerekes. További értelmezési aktualitásokat is kíván a törvényjavaslat rendezni. Például az elektronikus kereskedelemről szóló törvény eddig nem tartalmazta a vállalkozás és a fogyasztó meghatározását. Az előterjesztés rendezni kívánja a hálózaton kötendő üzletek folyamatát is. A probléma most az és az volt az elmúlt időszakban is, hogy nem zár ki minden kétséget, mikor is jön létre a vásárlás aktusa. Egy boltban ez egyértelmű, a hálózaton azonban nem – kivéve, ha elektronikusan fizetünk azonnal.