A Volánbusznak jelentős bevételt hozó, az utasok által kedvelt és ismert távolsági járatait szüntette meg a hónap elején egyik napról a másikra a személyszállító cég. Az utasok jóformán csak a megállóban szembesültek a ténnyel – mondta el Ordasi György, az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója (ADU) tisztségviselője. Az érdekvédő érthetetlennek nevezte, miért kellett szinte a felére csökkenteni a jól bevált Győr–Budapest, Mosonmagyaróvár–Budapest járatok számát. Ordasi személyes tapasztalatból tudja, hogy ezeken a járatokon szinte soha nem volt szabad hely, mi több, előfordult, hogy több utas állva kényszerült megtenni az egy és háromnegyed órás utat. Félő, hogy ha megkezdődik a tanév, a megszaporodó diák utasok miatt sokkal nagyobb lesz a zsúfoltság. Pócza Mihály, a Kisalföld Volán Zrt. vezérigazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a járatcsökkentésből cége kivonta magát, az általuk közlekedtetett hét járatpárt sikerült megtartaniuk.
Ordasi György értesülései szerint bár augusztus 1-jétől csak a Kisalföld irányába csökkentették jelentősen a számot – hétköznap az eddigi 16 helyett 11, szombaton 15 helyett 8, vasárnap 15 helyett 9 járatpár közlekedik –, hamarosan a többi Volán-társaságot is hasonló lépésre kívánják rábírni. Értesülését megerősítette Horváth László, a Volános Érdekvédők Együttműködési Fórumának ügyvivője. Bár az nem fenyeget, hogy a Zala Volán esetében a közeli jövőben járatmegszüntetésekre kerülne sor, az tény, hogy a gazdasági tárca régóta szorgalmazza a vasútvonalakkal párhuzamos buszjáratok forgalmának csökkentését. A közösségi közlekedési reform nevében – ennek részeként emelték a vasúti jegyek árát a buszjegyek színvonalára, valamint szűkítették a kedvezményeket is – a párhuzamosságok kiszűrése a cél. Ennek érdekében szorgalmazta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Volán-társaságok regionális átszervezését is, melynek végcélja a privatizációra való előkészítés. Horváth szerint azonban az átszervezésekből a közeljövőben nem lesz semmi, mert – ahogy azt a GKM elismerte – a Volán-társaságok vagyonkezelői joga még nem került át a tárcához, s enélkül nem lehet végrehajtani az átszervezésről szóló kormányhatározatot. A volánosok most az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert a szaktárca nem téríti meg a leállított vasúti szárnyvonalakon közlekedtetett járatok többletköltségeit, aminek következtében a társaságok éves szinten 8-10 milliárd forint veszteséget szenvednek.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban