Közbeszerzési eljárás során nyerte el a Vegyépszer Zrt. 2005-ben és 2006-ban a nyugat-balatoni – Zala-völgyi – regionális hulladékgazdálkodási rendszer ISPA-pályázata két ütemét, a Zalaegerszeg és környéke, valamint a Zalalövő és környéke projekteket – mondta lapunk kérdésére Sipos Zsolt, a magasépítési és környezetvédelmi igazgatóság vezetője. Az 1,3, illetve 1,6 milliárd forintért kivitelezett munka lassan elkészül, a következő hónapokban, legkésőbb az ősz folyamán átadják a kivitelezők a létesítményeket a megrendelőnek.
A hulladékgazdálkodási rendszer európai uniós pénzekből és az EU környezetvédelmi előírásait szem előtt tartó műszaki megoldásokkal készül. Ezek közé tartozik, hogy a kommunális hulladékból el kell távolítani mindazt az anyagot, amelyet újra lehet hasznosítani, ami pedig nem feldolgozható, az olyan tárolókba kerül, amelyek nagy biztonsággal megakadályozzák, hogy a szennyezett anyag a talajvízzel érintkezzék.
A feladat megoldására dolgozták ki a hulladékgazdálkodási rendszert, amely az érintett terület településeiről összegyűjti a szemetet. A háztartási hulladék és a szelektíven szétválogatott szemét előbb hulladékgyűjtő, majd -válogató udvarba kerül, ahol kinyerik belőle a hasznosítható részeket – a fémet, az üveget, a papírt, a PVC-t, a komposztálható anyagot. A hagyományos házi szemétnek csak 10-15 százaléka nem hasznosítható, ez kerül a lerakóba.
– A Zala-völgyi regionális hulladékgazdálkodási rendszer két ütemében több mint kétszáz település kommunális hulladékát dolgozzák fel, illetve helyezik el – mondta Sipos Zsolt. A lakosság mindenütt könnyen megbarátkozik a színes műanyag edényekkel, amelyekbe a válogatott hulladékot dobhatja. A gyűjtőudvarokban a kisebb tartályokból nagyobb konténerekbe kerül az anyag, majd ezeket a válogatócsarnokokba szállítják. A Vegyépszer négy csarnokot épített: Keszthelyen, Zalabéren, Lentiben és Zalaegerszegen. Utóbbi közvetlen szomszédságában épül a Zala-völgyi rendszer depóniája. Az 50 ezer négyzetméter alapterületű medence húsz évig biztosítja a térség hulladékelhelyezését. A depó szigorú környezetvédelmi előírások szerint épült, amellyel garantálható a hulladék teljes és tartós – akár 100 éves – elszigetelése a környezettől. A külső borításába vízérzékelő tappancsokat helyeztek el, amelyek jelzik, ha a szigetelés megsérül. Emellett gondoskodnak a keletkező biogázok és a csapadék elvezetéséről is.
A depó munkálatai a földmunkákkal kezdődtek, amikor kialakították a teknő alját és oldalát – mondta Sipos Zsolt igazgató. Ezután félméteres agyagréteggel vonták be a felületet. Erre fektették az úgynevezett bentonitpaplant. A speciális anyag nedvesség hatására megduzzad, és vízhatlanná válik. A végső borítást az erős műanyag fóliacsíkok jelentik, erre egy védő geotextília-terítést követően kerül a szivárgó rétegül szolgáló kavicsréteg, amely már alkalmas a bekerülő hulladék fogadására.
– A depó ebben a hónapban, a zalaegerszegi válogatócsarnok még az ősszel elkészül – mondta Sipos Zsolt. Átadása után a térségben begyűjtött, de nem feldolgozható hulladékot ide hordják majd, a depóban gépekkel tömörítik, és sávonként fedik. Mindezt addig végzik, amíg a halom el nem éri a végső 10–15 méteres magasságát. Akkor olyan módon szigetelik, mint alul. Végső állapotában – 15–20 esztendő múlva – fű borította domb marad a területen.
Az új depó megnyitása azért is fontos, hogy meg lehessen kezdeni a jelenleg használt, nem szigetelt hulladéklerakók felszámolását.
Szelektíven szeretik. Az Öko-Pannon Kht. legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 46 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen látogatja a szelektíven kezelt hulladék lerakására kihelyezett színes kukákat. Ehhez képest a statisztikák ennél tíz százalékponttal kisebb lakossági körrel számolnak. Ez arra utal, hogy egyre inkább a szégyellnivaló kategóriába tartozik, ha valaki nem környezettudatosan bánik szemetével. A szelektív hulladékszigetek elterjedtségével kapcsolatban sem egyeznek a hivatalos adatok az emberek válaszai alapján következtetett mutatóval. Amíg jelenleg a lakosság felének a lakókörnyezetében van már mód a különválogatott szemét begyűjtésére, addig a válaszadók 68 százaléka tudja úgy, hogy százméteres környezetében található színes kuka.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
