Elutasítják a látszatmegoldást

A 2005-ös választási törvény módosítása területi szinten is lehetővé tette a kisebbségi önkormányzatok megalakulását, csakhogy nem rendelt hozzá több állami támogatást, mint amennyivel egy települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodik. A megyei kisebbségi önkormányzatok elnökei működési nehézségekre panaszkodnak. Eközben közjogi munkacsoport alakult a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetésére, vagyis a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldására.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogai közül kiemelhető, hogy helyi, fővárosi és országos szintű önkormányzatokat alakíthatnak. 2005-ben alaposabb előkészítés nélkül módosult a kisebbségi választási törvény. Ennek alapján a sokat vitatott kisebbségi névjegyzék bevezetésén túl a helyi és országos szintű önkormányzatok mellett megjelent a területi önkormányzati szint is. A megyei kisebbségi önkormányzatok évi hatszáznegyvenezer forintos állami támogatással gazdálkodnak, éppúgy, mint a települési kisebbségi önkormányzatok – mindamellett feladat- és hatáskörükben sem különböznek tőlük.
A területi és országos kisebbségi önkormányzati választások 2007. március 4-én zajlottak országszerte. Több mint tízezer megválasztott képviselő, azaz elektor szavazhatott, és ötvenhét területi kisebbségi önkormányzat alakult meg.
Vörös István, a Komárom-Esztergom Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, hogy ugyan a módosított kisebbségi törvény szabályozza a területi önkormányzatok megalakításának lehetőségét, azonban semmi olyan plusz ellátandó feladattal nem ruházta fel ezeket, amit egy helyi települési kisebbségi önkormányzat ne tehetne meg, illetve ami az országos kisebbségi önkormányzatok terheit csökkentené. A kedvezményes mandátumot megszüntették, a kisebbségek parlamenti képviselete továbbra sem megoldott. Helyette a kisebbségek alakíthatnak területi szintű kisebbségi önkormányzatokat, amelyek mellé viszont nem rendelnek elegendő pénzt. – Gyakorlatilag átgondolatlanul és elkapkodva meghozott döntés ez a törvényhozók részéről – állapította meg.
– Az állami normatíva alacsony összege miatt nem tudunk megyei szintű programokat lebonyolítani – ezt már Stumpf Andrásné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Területi Kisebbségi Önkormányzat elnöke mondta. Hozzátette, hogy a területi kisebbségi önkormányzat ilyen jogosultságokkal visszás helyzetet teremt, ugyanis eddig is működött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége, amely végső soron ellátta az érdekképviseletet és a hagyományőrzés feladatait is. Mint mondta, a megyei közgyűléstől kaptak némi pénzt, de a működésükhöz elengedhetetlen irodát nem biztosítottak számukra. Így kénytelenek a megyei önkormányzat apparátusára és kisebbségi referensére támaszkodni ügyintézés esetén.
Több mint tíz éve mulasztásos alkotmánysértést követ el a törvényhozás, amikor a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét nem rendezi. A megoldást nehezíti, hogy kétharmados támogatást igényel a jogszabály megváltoztatása. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága 2007 első felében közjogi munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy szakmailag előkészítse a törvénymódosítást. Pontosabban a munkacsoportnak határidőre meg kell fogalmaznia az országgyűlési képviselet jellegére és tartalmára vonatkozó szakmai javaslatait. A Miniszterelnöki Hivatal egységes álláspont kialakítását várja abban a kérdésben is, hogy szükséges-e a parlamenti képviselet megteremtéséhez az alkotmány módosítása. Újragondolhatják a 2005-ös kisebbségi választási törvényben módosított kedvezményes mandátum tartalmának újraszabályozását is. A munkacsoport szeptember 4-i ülésén a résztvevők azonos álláspontot alakítottak ki arról, hogy az önkormányzati törvény helyes értelmezése alapján, éppen úgy, mint a települések esetében, megyei szinten is létezik szószólói intézmény, amit a megyei kisebbségi önkormányzatok elnökei láthatnak el. A munkacsoport tagjai között az országos kisebbségi önkormányzatok delegáltjai, neves kisebbségjogi szakértők és a közigazgatás képviselői is megtalálhatók. Meghívottként Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is állandó tagja a munkacsoportnak, aki hivatalba lépésekor első körben a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását tűzte ki célul. A jogbiztos a magyarországi tizenhárom kisebbséggel megalakította a II. kisebbségi kerekasztalt azzal a céllal, hogy javaslatot fogalmazzon meg a parlamenti képviselet szabályozásáról. A megbeszélésen konkrét döntés ugyan nem született, viszont egyértelműen megfogalmazódott, hogy a „delegátusi” intézményt (ennek lényege, hogy a kisebbségi vezetők küldöttként tanácskozási joggal részt vehessenek a törvényhozás munkájában) a kisebbségi vezetők egyértelműen elvetik, mert látszatmegoldásnak tartják. Helyette a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség képviselőit az országgyűlési választásokat követően fél évvel, listán választanák meg. Eltörölnék ezzel az ötszázalékos küszöböt, rögzítenék a minimális szavazatszámot. Ehhez az alkotmány és a kisebbségi törvény módosítása egyaránt szükséges.