Gyurcsány Ferenc „érdekes kísérlete”

A Demos Magyarország Alapítvány által létrehozott Delta Politikai Iskola szerdán tartotta első évzáróját. Az eseményen részt vett és köszöntötte a sikeresen végzett hallgatókat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Vitányi Iván, a felügyelőbizottság elnöke és Dessewffy Tibor, a Demos elnöke.

A balliberális értelmiségi holdudvar számára jelentős eseményen részt vett Gönczöl Katalin, Dobrev Klára és Gréczi Zsolt is. Gyurcsány Ferenc a hallgatóság előtt kifejtette, hogy napjaink nagy vitája arról szól: kell-e cselekedni, vagy sem, merjen-e az ország változtatni, vagy sem. – Aki az utóbbit választja, az az ország rossz beidegződéseiből indul ki – tette hozzá a kormányfő. Majd rátért arra a már sokadszorra hallott ideájára, hogy a szolidaritás nem léphet a teljesítmény helyére, hiszen ez utóbbit nem lehet megspórolni. – Az országot versenyképessé kell tenni, folytatta Gyurcsány, de nem csupán a gazdaságát, hanem a kultúráját is. Majd nagyot sóhajtott: a miénk egy küzdelmes program. Aztán egészen belelovalva magát mondanivalójába, közölte: pimasz hazugság az, hogy nem kell semmit sem megváltoztatni. Azt állította, Magyarországon van egy politikai erő, amely programja közepén a változatlanság honol. – Éljen a status quo, a változatlanság! – ezt a hitvallást kölcsönözte Gyurcsány a legnagyobb ellenzéki pártnak, és reményét fejezte ki, hogy ezzel a programmal már nem lehet megnyerni a fiatalokat.
– A párthűség nem alkalmas arra, hogy felemelje a nemzetet – erősített rá a miniszterelnök, aki szerint a gondolati hűségnek kell erősebbnek lennie.
Dessewffy Tibor, a Demos első embere arról beszélt, hogy a reformok iránti elkötelezettséget nem más eredményezi, mint a világban tapasztalható elképesztő léptékű fejlődés, illetve a globalizáció. Vitányi Iván, az iskola felügyelőbizottságának elnöke hitet tett amellett: a modern társadalom akkor alakult ki, amikor az etnoszból démosz lett. – Ez ugyanakkor még Magyarországon nem játszódott le – állította Vitányi –, sőt megmaradt a csodavárás. Az agg szocialista szónok hozzátette: a magyarság legjobbjai, Aranytól Adyig azt vallották, magunk mögött kell hagyni a csodavárást. Ezt követően feltette a költői kérdést: van-e jobb- és baloldal egyáltalán hazánkban? – Felmerült még 1989-ben ez a dilemma, és nem lettünk okosabbak, de azt már akkor is tudtuk, hogy szélsőjobboldal biztosan van Magyarországon – hangoztatta Vitányi, amit a közönség – soraiban a miniszterelnökkel – hangos tetszésnyilvánítással fogadott. Az már kevésbé volt zajos siker, hogy Vitányi úgy összegezte tapasztalatait, Gyurcsány Ferencék egy érdekes kísérletet folytatnak mostanság.