Ügyészségi vizsgálat folyik a Magyar Gárda törvényes működéséről – jelentette be hétfőn a parlamentben a legfőbb ügyész Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő azonnali kérdésére válaszolva. Az ügy előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc hazai és nemzetközi zsidó szervezetek megkeresése nyomán „gárdaügyben” augusztus 22-én levélben fordult Kovács Tamás legfőbb ügyészhez. A kormányfő három hete a bíróság által bejegyzett Magyar Gárda kulturális és hagyományőrző civil egyesület jogszerű működésének alapos és megalkuvást nem ismerő törvényi felügyeletét kérte a legfőbb ügyésztől. „…kérem az ön személyén keresztül a köztársaság ügyészségét arra, hogy a Magyar Gárda nevű szerveződés működését a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel kövesse, és a hatályos jogszabályokkal, illetve a magyar alkotmánnyal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel” – állt a levélben. Úgy tűnik, a kormányfő kérése meghallgatásra talált. Kovács Tamás ugyanis hétfőn az Országgyűlésben kifejtette, több olyan bejelentés érkezett az ügyészséghez az utóbbi napokban, amely a Magyar Gárda alapszabálytól eltérő, ezért törvénysértő tevékenységére utaló adatokat tartalmaz, és emiatt a Fővárosi Ügyészség vizsgálódik.
*
A dolog érdekessége, hogy augusztus 25., a Magyar Gárda hivatalos megalakulása óta a sajtóban egyszer sem lehetett hallani a szervezet esetleges törvénytelen működéséről, pedig az ügy napirenden tartását célzó szándékot a kormányszóvivő sem tagadta. – A Magyar Gárdával kapcsolatban kifejezetten kezdeményezőnek mutatkozott a miniszterelnök és a kormány, mert nagy fontosságot tulajdonítanak az ügynek. Napok óta ez a téma van napirenden, lényegében minden szereplő megszólalt az ügyben – árulta el a napokban Budai Bernadett.
A vádhatóság kezdeményezőnek bizonyult más ügyekben is, ugyanis a Fővárosi Főügyészség szeptember 7-én vádat emelt Budaházy György ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt. Az ügyészség úgy véli, hogy a férfi 2006. szeptember 27. és 2007. március 15. között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon.
Más esetekben viszont az ügyészség nem látott okot a vizsgálódásra. A vádhatóság passzívnak mutatkozott a tavaly október 23-i eseményekben érintett rendőri vezetők ügyében is. Bár több jelentés, többek között a Papp-jelentés néven ismert belső rendőrségi vizsgálat is megállapította több rendőri vezető felelősségét, rámutatva arra, kik követtek el szakmai hibákat az október 23-i véres tömegoszlatásnál, az ügyészség nem indított vizsgálatot az ügyben. Maga Gergényi Péter volt rendőrfőkapitány sem akar már foglalkozni az üggyel. – Kérném szépen, ez ma már történelem, nem érdemes a részletekbe belemenni – jegyezte meg tegnap egy tévéműsorban Gergényi (lásd keretes írásunkat).
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, aki egyben Budaházy György jogi képviseletét is ellátja, úgy véli, egyértelműen ártalmas és helytelen gyakorlat, ha a politika valamely tényezője vagy éppen a miniszterelnök közvetlen hatást tud gyakorolni a törvényességi felügyeleti jogkört gyakorló ügyészségre. – A vádhatóság semmiképpen nem a kormány végrehajtó szerve, az ilyenfajta „megrendeléseknek tűnő eleget tétel” aggályos – szögezte le Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint ügyelni kellene a látszatra. A büntetőjogász az október 23-i eseményekkel kapcsolatban megjegyezte: az ügyben a katonai ügyészségek magatartása volt a legaggasztóbb, hiszen minden olyan feljelentést elutasítottak, amelyik a rendőri vezetők felelősségét firtatta. Mint elmondta, az volt a katonai ügyészségek filozófiája, „hogyan ne indítsunk eljárást”.
Az ügy érdekessége, hogy a vádhatóság első embere, akit Sólyom László jelölt a posztra, korábban éppen katonai főügyészként dolgozott.
origo.hu
A magyar soros elnökség kiemelkedő eredményt ért el
