A több mint tízmilliárd forintnyi éves költségvetésű Kazincbarcika egymilliárdos forráshiánnyal küzd, s bár – a Medgyessy-kormány jóváhagyásával – megtörtént a 2,6 milliárdos kórházfelújítás, mégsem tudják tovább finanszírozni a városi tulajdonú egészségügyi centrum működését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) rossz támogatási rendszere miatt. Ezt Maros Éva, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője mondta el lapunknak. Lépni kell – tette hozzá –, s egyetlen megoldásnak az látszik, hogy pályázat útján adják át megfelelő üzemeltetőnek a betegellátó centrum vagyonkezelői és működtetési jogát.
A sajtószóvivő úgy véli, a 12 tagú MSZP-frakció többségi szavazatával a képviselők jó pályázatot készítettek, hiszen csak úgy kötnek hosszú távú szerződést a lehetséges üzemeltetővel, ha az önkormányzat elvárásait képes teljesíteni. A sajtószóvivő szerint az egyik feltétel a munkahelyek megtartása, a másik pedig a fejlesztés folytatása. Mint mondta, eddig nem érkezett be pályázat, bár a november 15-i beadási határidő még messze van. Ha sikerül pontot tenni a kórház biztonságos működtetési ügyének végére, akkor szerinte nincs gond, viszont ha érkezik pályázat, de nem felel meg az önkormányzati kritériumoknak, nem marad más választás, mint hogy a városvezetés indoklás nélkül elutasítja azt. Maros Éva emlékeztetett: hatalmas, csaknem háromszázmilliós adósságot görget maga előtt a betegellátó centrum, s hiába az önkormányzati támogatás, nincs eredmény, nem csökken a tartozás. Az egymilliárdos forráshiány szintén súlyos probléma, tehát a helyhatóság pénteken megtartott rendkívüli ülésén fontos döntést hozott, amikor elfogadta a határozatot, miszerint nem köt együttműködési szerződést az ózdi kórházzal, hanem a vagyonkezelői és működtetési jog átadását támogatja.
Trencsényi Erzsébet kórházigazgató ugyanakkor úgy véli: a városnak meg kellene tartania az üzemeltetés jogát, a jelenlegi 254 millió forintos adósságállomány ugyanis 2005 óta nem emelkedett lényegesen. Lapunk kérdésére közölte: a volumenkorlát ellenére kényszerből több beteget gyógyítottak, mint amennyire pénzt kaptak. Más intézménynél úgy működik a rendszer, hogy amikor elfogyott a rendelkezésre álló pénz, leállítják vagy átütemezik a gyógyítást. Barcikán is történik ilyen, de vannak olyan páciensek, akiket – mint mondja – nem szabad elküldeni a régió hátrányos helyzetének ismeretében. Tehát a legtöbb egészségügyi intézményben marad benn finanszírozási lehetőség (súlyszám), s így a pénztárnál marad a különbözet, míg a kazincbarcikai intézmény túlteljesít. Felhívta a figyelmet: vagy megváltoztatják a támogatás rendszerét, vagy tönkremennek a kórházak, amennyiben a betegek meggyógyítását tartják a legfontosabb feladatnak. Márpedig több a beteg, mint amennyit finanszíroz a tb az ellátási területen.
A kórház igazgatója szerint hiba lenne magánkézbe adni a vagyonkezelői és működtetési jogot, mert már bebizonyosodott: a magánbefektetők sem képesek nyereségesen dolgoztatni a kórházakat. Mindenesetre Trencsényi Erzsébet várja a finanszírozási rendszer változásáról szóló októberi döntést, hiszen kevesebb ágyon ugyanannyi beteget kell ellátnia, mint két vagy három évvel ezelőtt. Példaként említette: az egészségügyi reform ágyszám-leépítési döntésének áprilisi életbe léptetése előtt 260 aktív ágy volt Barcikán, most pedig 176. A leépítés dacára a rászorulókat ellátják, miután hátrányos helyzetű térségről van szó, de kijelentette: munkatársaival együtt úgy gondolja, minden élet fontos. Rámutatott, hogy a krónikus ágyak száma rendkívüli módon megnövekedett, ugyanakkor az aktív betegellátás végelgyengülésben szenved. Természetesen nem csak saját intézményéről beszélt. Emlékeztetett: kórháza vonzáskörzetében, valamint az északkeleti régióban a háziorvosi praxis sem népszerű, mert a fejlettebb vidékekkel ellentétben az orvosok nem akarnak olyan helyen praktizálni, ahol nincs jövőkép, ráadásul a megélhetés sem könnyű.
origo.hu
Emberfeletti munkával mentettek életet a rakamazi rendőrök
