időjárás 20°C Emese, Sarolta 2022. július 5.
logo

Törvény nélkül nehéz

Csécsi László
2007.10.25. 23:00

Több tíz milliós ingatlan vagyon és többezres, gyorsan bővülő ügyfélkör jellemzi az életjáradékok piacát. A szolgáltatók szerint már csak egyvalami hiányzik: a jogi szabályozás. Törvény még nem született, holott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már másfél éve eljuttatta javaslatait a Pénzügyminisztériumba, és márciusban törvénytervezet is készült.

Másfél éve, 2006 áprilisában juttatta el a PSZÁF az állampolgári jogok országgyűlési biztosával együtt kidolgozott javaslatait a Pénzügyminisztériumba (PM).
E dokumentum is arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerződések minősége számos kívánnivalót hagy maga után. A PSZÁF szerint minél előbb törvényben kellene tisztázni, hogy mi történik akkor, ha az életjáradékot kínáló pénzintézet fizetésképtelenné válik. Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint a törvénynek olyan megoldást kell javasolnia, amely nem terheli meg az ügyfelet. Vagyis ha valaki tíz évig kapott életjáradékot, majd a szolgáltató nem fizet, ezért felbomlik a szerződés, akkor legalább tíz évet kell biztosítani a visszafizetésre is, és az ingatlannak természetesen az ügyfél tulajdonában kell maradnia.
A lakásért életjáradékot nyújtó társaságokra jelenleg nem vonatkozik speciális jogszabály, csak a polgári törvénykönyv paragrafusai. Sem az induláshoz szükséges minimális tőkét nem írja elő semmi, sem a szükséges személyi és tárgyi feltételeket nem határozták meg. A felügyelet kontrollja sem biztosított, az életjáradékot nyújtó társaságok ugyanis nem tartoznak a PSZÁF hatáskörébe. Hodorics András, az FHB Életjáradék Zrt. vezérigazgatója szerint a jogi szabályozásnak kell lefektetnie azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeknek az ügyfél és a járadékszolgáltató közötti szerződésben szerepelniük kell. Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója szerint jelenleg minimális feltételeknek kell megfelelniük az újonnan induló életjáradék-szolgáltatóknak, pedig a több évtizeden át tartó szerződésekben foglaltakat csak kellőképpen stabil háttérrel rendelkező társaságok tudják biztosítani. A PSZÁF javaslata 500 millió forint tőkekövetelményt határoz meg, és ötéves üzleti tervet is kérne az alakuló szolgáltatóktól.
Márciusban ugyan készült egy törvénytervezet, de a PM munkatársai lapunkkal azt közölték, hogy még jelenleg is dolgoznak rajta. Tavasszal nem jutott idő a tárgyalására, és félő, hogy az őszi ülésszakon sem kerül rá sor. A jogszabály hatályba lépésével a szolgáltatást végző társaságok egy újfajta, felügyelt intézményi státust kapnának.

Versenyhivatali bírság. Tizennyolcmillió forintra büntette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az OTP Életjáradék Zrt.-t. Az indoklás szerint a társaság több helyütt is azt közölte a fogyasztókkal, hogy az életjáradéki szerződés megkötése esetén a járadékfolyósító fizeti a lakás biztosítását. A GVH szerint a fogyasztók arra a következtetésre juthattak, hogy a járadékfolyósító az általuk korábban megkötött lakásbiztosítás díját vállalja át. Ez a biztosítás az általános gyakorlat szerint magában foglalja az ingatlan- és az ingóságbiztosítási fedezetet, valamint esetlegesen a kiegészítő felelősségbiztosítási és balesetbiztosítási fedezetet, illetőleg egyéb kiegészítő biztosításokat. Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, fellebbezni fognak, mert nem értenek egyet a döntéssel.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.