Az elmúlt hónapokban mintha megnyugodtak volna a kedélyek Pécsett, ám a látszat ellenére a Tubesre tervezett NATO-radar ügye egyáltalán nem rendeződött: októberben újabb demonstrációra készülnek a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) tagjai, s a látszat ellenére az elmúlt hónapok viharai sem csendesedtek el. Ismeretes, az elmúlt fél évben több botrányos közgyűlés is lezajlott a baranyai megyeszékhelyen: az ellenzék négyszer próbálta meg a képviselő-testülettel elfogadtatni a változtatási tilalom elrendelését, de a városvezető baloldali koalíció egyszer sem fogadta el indítványukat. Az oppozíció tagjai és a civilek is úgy látják, ez lett volna az egyetlen jogi eszköz arra, hogy az építkezést megakadályozzák, vagy legalább időt nyerjenek arra, hogy a kormányzat mégis változtasson a jelenlegi terveken.
A honvédelmi miniszter álláspontja ellenben a változtatási tilalom elrendelésével kapcsolatban az, hogy az önkormányzat ilyen durván nem avatkozhat be egy, a tárca hatáskörébe tartozó ügybe. A városházi ellenzék amúgy zsarolásnak tekintette az alkotmányossági kérdéseket és esetleges kártérítési felelősséget elemző, a miniszter által Pécsre küldött üzenetet – abban ugyanis Szekeres Imre azt vetette fel, hogy a tilalom esetleges elrendelése miatt akár milliárdokra is perelheti az állam a helyi önkormányzatot. A CMM vezetésének megítélése szerint viszont éppen ennek a fordítottja állhat elő: a pécsi ingatlanok értékvesztése, az előre nem látható egészségügyi kockázatok, valamint a helyi gazdaságra gyakorolt negatív hatások következtében. (A honvédelmi tárca sajtóosztálya minap – Szekeres Imrével szemben – a civilek által is felvetett kártérítési perek lehetőségére immár csak úgy reagált: nem kívánnak feltételezésekbe bocsátkozni.)
A jogértelmezési kérdésekben a város jegyzője is kifejtette véleményét; bár a baloldali koalíció jogellenesnek tartotta volna a lépést, Papp Judit szerint a változtatási tilalom elrendelésére törvényes lehetősége van a városnak.
Mint ismeretes, a fentiek ellenére a honvédelmi miniszter a nyár előtt kiadta a másodfokú építési engedélyt is, ám a határozatot a város mellett több mint harminc pécsi is megtámadta, a Fővárosi Bírósághoz fordulva jogorvoslatért. A beadvánnyal élők három lényeges pontban találtak a helyi szabályozásba ütköző – véleményük szerint – jogsértő elemeket az engedélyben: a radar helye hidrogeológiailag kényes, nyílt karszt terület, s bár a minisztérium itt a szennyvizet közműpótló műtárgyban helyezné el, a területen elvezető csatornát kellene építeni. A HM-határozat a törvény azon passzusának sem tesz eleget, amely szerint építési teleknek csak az a területet minősülhet, amely közúttal érintkezik. A városháza jogászai a legsúlyosabbnak viszont azt a mulasztást ítélték, hogy a tárca nem kért előzetes elvi engedélyt a lokátor felépítéséhez.
Egyelőre tehát a Fővárosi Bíróság kezében a döntés, felfüggeszti-e az engedély végrehajtását – ha ez történne, az építkezés nem kezdődhet el, amíg a per le nem zárul. A zöldek szerint ez azért is fontos lenne, mert hatezer köbméternyi szikla lerobbantása visszafordíthatatlan károkat okozna a vízvédelmi bázis területén. A tárca médiaosztálya viszont kétségbe vonja a civilek és Pécs jogászainak véleményét is, lapunkhoz eljuttatott közleményükben továbbra is azt állítják, hogy eddig minden hatályos jogszabályt betartottak a beruházással kapcsolatban, hozzátéve, így volt ez az előkészítési és engedélyeztetési eljárás során is.
Állításuknak azonban némiképpen ellentmond, hogy a Magyar Építész Kamara etikai bizottsága időközben figyelmeztetésben részesítette a radartorony tervezőjét, éppen amiatt, mert munkája során több építési szabályzatot is figyelmen kívül hagyott. A helyi építési szabályzat módosítása jelenleg is folyamatban van, tavasszal ugyanis a baloldali képviselők – érzékelve a fokozódó társadalmi nyomást – arról döntöttek, hogy a szabályzatot módosítják annak érdekében, hogy a város közigazgatási határán belül ne épülhessen radar.
Vicze Csilla, a CMM szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta, a városfejlesztési bizottság tagjai azóta némiképpen változtattak álláspontjukon és két pécsi iparterületet is megjelöltek a létesítmény lehetséges helyszíneként.
A lokátorral kapcsolatos jogi huzavona azonban az elmúlt hetekben megint meglepetéssel szolgált, a zöldek ugyanis újabb fogást találtak a HM-en. Véleményük szerint a NATO-lokátor ügyében egy nem létező hivatal, a minisztérium építéshatósági osztálya adta ki az engedélyt – egy pécsi polgár e tárgyban már bírósághoz is fordult, arra alapozva beadványát, hogy egy tavalyi törvény szerint az építési osztály jogköre megkérdőjelezhető. A minisztérium a felvetésre reagálva azt közölte munkatársunkkal, szerintük a radar építési engedélyezése ügyében a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatalnak van jogosultsága eljárni, az általa kiadott engedély pedig jogszerű és szabályos. Közleményükben továbbá jelzik azt is, hogy nem tudják, mire alapozza véleményét a Civilek a Mecsekért Mozgalom.
A jogszabályi kérdések mellett a zöldek szakértői továbbra is úgy vélik, hogy az elektromágneses sugárzásra vonatkozó határértékek betartása mellett sem lehet csaknem kétszázezer lakossal kísérletezgetni. Úgy tűnik azonban, a pécsi aggodalmak az illetékes tárcát kevéssé foglalkoztatják. A Horváth Ágnes egészségügyi miniszter által jegyzett és a napokban a civilekhez érkezett levél azt bizonyítja, megelégedtek azzal, hogy a HM a hatályos jogszabályokban szereplő értékeket figyelembe véve adta ki a vitatott engedélyt.
Vicze Csilla szerint viszont mindez megkérdőjelezhető: szerinte a HM hatástanulmánya éppen az összeadódó sugárzásokra vonatkozó adatokat nem közli, ezért máig nem tudják, hogy a pécsi tévétorony, a megépült mobilátjátszók és a radar által összeadódó sugárzás – amely vélhetőleg már átlépi a határértéket –, milyen hatással lesz az emberi szervezetre. A civilek azt sem értik, miért sürgeti a HM az építkezés megindítását, s állítják, a 2005-ös kormányrendelet értelmében 2007 végén elég lenne dönteni a radar végleges helyéről. Félő – fogalmaz óvatosan a Vicze Csilla –, hogy a sietség összefüggésben lehet az amerikaiak által Kelet-Európába tervezett rakétapajzsrendszer felállításával is.
A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint az eredeti szerződés értelmében, három kijelölt helyszínen – Bánkúton, Békéscsabán és a Zengőn – a beruházásokat 2006. szeptember 30-ig be kellett volna fejezni, de a Pécstől alig húsz kilométerre fekvő zengői helyszín elvetése után a szerződés módosult. (A NATO 1999. július 25-én hagyta jóvá azt az úgynevezett képességcsomagot, amely szerint Magyarországon három nagy hatótávolságú felderítő radarállomás beszerzési projektjét támogatja.)
Az igazi harc tehát csak most következik, a kormány eltökéltségét látva egyre valószínűbb, hogy a Zengőn látott jelenetek megismétlődhetnek a pécsi csúcson is. A civilek már hónapok óta szervezik a riadóláncot, így ha megkezdődik az építkezés, erőszakmentes ellenállással, békés tüntetésekkel próbálják majd megakadályozni a katonai objektum felépítését.
lakás
Itt a rendelet a fix három százalékos lakáshitelről!
