A devizahitel a sláger

Szeptemberben tovább nőtt a lakosság által felvett hitelek állománya, míg a megtakarítások értéke csökkent. A devizahitelek továbbra is sokkal népszerűbbek a forintalapúaknál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb mérlegstatisztikájából.

Csécsi László
2007. 11. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csillapodik a lakosság hiteléhsége. A háztartások által felvett kölcsönöknél folytatódott a növekedés, a hitelállomány szeptemberben 44,4 milliárd forinttal nőtt, elérte az 5565,3 milliárd forintot. A devizahitelek szárnyalása is folytatódik: míg a forintalapú hitelek összege 1,8 milliárddal gyarapodott szeptemberben, addig a devizahiteleknél a növekedés elérte a 42,6 milliárd forintot. Mint a számokból is látszik, a devizahitelek összege nagymértékben bővült, a hazai valutában felvehető kölcsönök pedig sokkal kevésbé voltak népszerűek. Az öszszes hitelállományon belül a devizahitelek aránya 50,9 százalékról 51,3 százalékra nőtt az idei év kilencedik hónapjában. Ez a tendencia egyébként már két éve tart, jelenleg a devizahitelek aránya több mint kétszerese a 2005-ös értéknek.
A tavaly szeptemberi adatokhoz képest a háztartások adóssága 20,5 százalékkal, míg a betéteké 7,3 százalékkal bővült. A felvett kölcsönökön belül a különféle hitelek részaránya nem változott számottevően. A lakosság továbbra is lakásvásárlás céljára veszi fel a legtöbb kölcsönt, ezeknek a hiteleknek a részaránya 53,9 százalék volt, az állomány 11,2 milliárd forinttal növekedett. A lakáscélú hiteleken belül a devizahitelek népszerűsége töretlen, arányuk 42,2 százalékról 42,6 százalékra nőtt. A fogyasztási célú kölcsönök súlya a háztartásoknak nyújtott összes hitelen belül 39,6 százalék volt, az állomány itt 30,2 milliárd forinttal gyarapodott, ezen belül az áruhitelek összege jelentősen, 7,4 milliárd forinttal csökkent. A fogyasztási hiteleken belül szintén a devizaalapú kölcsön a sláger, részaránya 64,7 százalékról 64,8 százalékra változott. Az egyéb hitelek összértéke hárommilliárd forinttal nőtt.
Elemzők szerint a jövőben nem kell jelentős változásra számítanunk a különféle hiteltípusoknál. Ugyanakkor a jelzálogalapú hitelek gyarapodásának kedvez, hogy a magyar lakások több mint kilencven százaléka magántulajdonban van, és ezek között még mindig bőven akadnak tehermentes ingatlanok, amelyek a könynyen hozzáférhető jelzálogalapú hitelek fedezeteivé válhatnak.
A háztartások pénzintézeteknél elhelyezett megtakarításai már lassan egy éve 6000 milliárd forint körüli értéken állnak. Míg az elmúlt három hónapban nőtt a megtakarítások összege, szeptemberben fordult a kocka: az összeg 43,7 milliárd forinttal, 6054 milliárd forintra csökkent. A látra szóló és folyószámlabetétek öszszege 83,5 milliárd forinttal esett vissza. A lekötött betétek állománya 39,8 milliárd forinttal nőtt, az éven belüli lejáratú betéteké 35,9 milliárd forinttal, míg az éven túli lekötött betétek összege 3,8 milliárd forinttal emelkedett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.