Kisebbségi létről, identitásról Zentán

Hányféle múlt létezik? Mit rögzít az egyes emberek és mit a generációk emlékezete? Hogyan kapcsolódnak a „történelmek” az etnikai, nemzeti, kulturális keretekhez? Milyen élő és átélhető üzenetei vannak a múltnak? Különösen fontos és kényes kérdések ezek a Kárpát-medencében. Történelmi tudat – kulturális emlékezet címmel mától vasárnapig a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet rendezésében a zentai csata 310. évfordulója alkalmából tudományos tanácskozást tartanak Zentán. A konferencián történészek, néprajzkutatók, szociológusok, kulturális antropológusok és művészettörténészek dolgozzák fel e témaköröket, hogy megérthessük, továbbgondolhassuk és
-örökíthessük „múltjainkat”.
A tanácskozást Hámori József, az MTA alelnöke ma nyitja meg A Kárpát-medencei magyar közösségek regionális identitása című előadásával. Voigt Vilmos néprajzkutató arra keresi a választ, van-e kulturális emlékezete a népnek. A délután kezdődő szekcióülések négy helyszínen zajlanak párhuzamosan; a történeti szekcióban például Bárdi Nándor történész dolgozatát hallhatjuk Erdély mint közigazgatási probléma címmel, Pejin Attila muzeológus történelmi tudathasadásainkról és emlékezetkieséseinkről beszél. A néprajzi szekcióban mások mellett Csorba Béla néprajzkutató Az 1944–1945-ös magyarirtás emlékezetének mitikus elemei, Hajnal Virág kulturális antropológus Egy bácskai nagyapa meséi címmel tart előadást. A kulturális antropológiai-szociológiai munkacsoportban többek között Kotics József kulturális antropológus számol be kutatásairól Családtörténet és kulturális emlékezet – Gulag-narratívák címmel. Érdekesnek ígérkezik Papp Árpád néprajzkutató megszólalása is: A kocsmák városa, a város kocsmája – Életmód- és értékrendváltozás a polgárosodó Szabadkán. A művelődéstörténeti szekcióból Raffai Judit néprajzkutató Rózsa Sándor Ferenc Ferdinánddal Zentánál elűzte a törököket – Történelmi emlékezet a vajdasági népmesékben című előadását emeljük ki.
A tudományos tanácskozás résztvevői holnap megtekintik a Zentai Városi Múzeum állandó tárlatát, majd folytatódnak a szekcióülések. Néhány téma a gazdag kínálatból: Vármegye, „kerület”, kanton – A felvidéki identitásörökség Szlovákiában (Szarka László történész); Az Aracsi Pusztatemplom mint a magyar nemzeti identitás jelképe (Szűgyi Ferenc néprajzkutató); „A cigányok ideje” – Egy romániai cigány közösség és a kommunizmus (Bakó Boglárka kulturális antropológus). Este dokumentum- és néprajzi filmek vetítése zajlik; a rendezvény vasárnap nyugat-bácskai tanulmányúttal zárul. A konferencia tanulságairól a közeljövőben részletesen beszámolunk hét végi mellékletünkben.