A csepeli mentesítés is drágább lesz

Hordókból zsákokba, szabad térről fedett raktárakba helyezték el  a Terszol Kft. munkatársai azt a több száz tonna galvániszapot, amelyet még nem szállítottak el Csepelről. A cég azt állítja, hogy 400-500 tonnával több veszélyes hulladékot találtak a helyszínen, mint amennyinek az elszállítására szerződtek közel hatvanmillió forint közpénzért. A megállapodást megalapozó felmérés készítői viszont elképzelhetetlennek tartják, hogy ennyivel több mérgező anyag volt a Csepel Művek két mentesítésre kijelölt telephelyén. A városrész szocialista polgármestere intézkedést, az ellenzék kivizsgálást követel a környezetvédelmi és vízügyi minisztertől.

„Kincset ástak” Budafokon is. Mint megírtuk, a korábban tervezett 1,8 milliárd forint helyett hatmilliárd forintért, vagyis háromszoros áron takarította el a veszélyes hulladékot a Terszol Kft. a budafoki barlanglakásokból. A kármentesítést végző cég arra hivatkozott, hogy a feltárás során a korábbi tanulmányok alapján feltételezett gázgyári salak többszörösét találták meg a helyszínen, és ezért nehezebbé vált a kivitelezés. Az ügy érdekessége, hogy a tenderből kizárták azt a kármentesítésre már korábban is pályázó Körte-Organica Rt.-t, amely szintén 1,8 milliárd forintért vállalta volna a munkát.

Megdöbbentő fejleményekkel kezdődött az év a csepeli galvániszap ügyében. Miközben a Fidesz politikusainak látogatása majdnem tettlegességig fajult az egyik veszélyes hulladékkal terhelt telephelynél, a helyi önkormányzat levélben kérte Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy érje el a veszélyes anyag elszállítását. A csepeli alpolgármester ugyanis állítja: már december 21-én azt tapasztalta a helyszínen, hogy a galvániszapos hordók egyik telephelyéről még nem vitték el a hulladékot.
Orosz Ferenc lapunknak elmondta: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) által megbízott Terszol Környezetvédelmi és Építőipari Kft. szakemberei arról tájékoztatták, hogy az elvállalt határidőre – vagyis az év végéig – nem tudják elszállítani az összes hulladékot. Az alpolgármester állítása szerint a cég munkatársai már a múlt év végén védőruhába öltözve, zsákokba fejtették át a hordók tartalmát, hogy a határidőre legalább fedett helyre helyezzék el a maradék 400-500 tonna galvániszapot.
Némileg másra utal Németh Szilárdnak, a Fidesz–KDNP csepeli frakcióvezetőjének és Illés Zoltánnak, a Fidesz környezetvédelmi politikusának beszámolója. Az ellenzékiek múlt hét szerdán másodszor jártak a helyszínen, ahol elmondásuk szerint közel 300 tonnányi galvániszap van annak ellenére, hogy a szaktárca karácsonyra ígérte az illegális csepeli veszélyeshulladék-tároló teljes felszámolását és a szennyezett föld kármentesítését. A Fidesz helyszínre érkező képviselői már egy nappal korábban fényképeket akartak készíteni a területről és az ott tárolt több száz zsákról, de a Terszol Kft. munkatársai ezt mindenképpen meg akarták akadályozni, és agresszíven léptek föl. Kedden pedig elkezdték a galvániszapos zsákokat beszállítani az egyik zárt épületbe, hogy kívülről már egyáltalán ne lehessen azokat lefényképezni vagy lefilmezni. Az egyik rakodómunkás a Fidesz képviselőinek szerdai sajtótájékoztatóján is erőszakosan viselkedett: kiment az utcára, és ordítva kifogásolta a sajtó munkáját és a fényképezést.
A KVM háttérintézménye, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) és a Terszol Kft. között született megállapodás alapján 1200 tonna galvániszapot (és legfeljebb harminc százalék többlethulladékot) kellett volna elszállítania az év végéig. A cég állítja, hogy az általuk vállalt mennyiséget már december elején el is szállították, de 400-500 tonnával többet találtak a helyszínen.
Maráczy Endre, a Terszol Kft. igazgatója megkeresésünkre azt állította: a munkálatok alatt állandó méréseket folytattak, a tevékenységüket két műszaki ellenőr is figyelemmel kísérte, tévedésről tehát szó sem lehet.
Lapunk megkereste azt a céget, amely az önkormányzat megbízásából felméréseket készített a helyszíneken a galvániszap mennyiségéről. A Pyrus–Rumpold Környezetvédő Szolgáltató Kft. ügyvezetője nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy 400-500 tonnával több veszélyes hulladék lenne az általuk megvizsgált helyszíneken. Maár György közölte: felméréseik szerint legfeljebb 1100-1200 tonna galvániszap lehetett a telephelyeken, legalábbis ezt mutatták a cég egy-két hónappal ezelőtt elvégzett vizsgálatai.
Hasonló eredmények születtek az előző években elvégzett kalkulációk alapján is. A környezetvédelmi tárca nevében eljáró VKKI is ezekre a tanulmányokra alapozta azt a megállapodást, amelyet a Terszol Kft.-vel kötött a kármentesítésről. Váradi József, a VKKI főigazgatója megkeresésünkre kiállt a Terszol mellett, szerinte a két szakértői vélemény adatai valóban eltérhetnek a telephelyeken talált mennyiségtől, hiszen szállítási naplók is igazolják, hogy 1500 tonnányi galvániszapot vitt el a Terszol.
Mivel a galvániszap mennyisége meghaladta azt, amennyiről az eredeti közbeszerzési kiírás szólt, így új, közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánnak lefolytatni a vállalkozóval. Azért nem írnak ki nyílt közbeszerzést, mert az három hónappal elhúzná a kármentesítést, amelyet a hordók megbolygatása után már sürgősen el kell végezni – érvelt a főigazgató.
Ez azt jelenti, hogy a Terszol Kft. további milliókat kérhet egy verseny nélküli tárgyaláson, miután megkapta az eredeti feladatért a több mint hatvanmillió forintot.
Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa szerint felettébb gyanús, hogy a Terszol Kft. szerint közel másfélszer annyi galvániszap volt Csepelen, mint amennyit az összes szakértői vélemény említ. A képviselő azt várja a környezetvédelmi tárca vezetőjétől, hogy vizsgálja ki a tender körülményeit, a győztes meghatározását és a műszaki ellenőrzés folyamatát.
A politikus szerint lehet, hogy számítási hiba történt, de az is, hogy a megbízott cég összejátszik a megbízóval. Felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium háttérintézménye, amely kiírta a tendert, adja a műszaki ellenőröket is.
Ha azonban – a helyszínen tapasztaltak alapján – még nem szállították a szerződésben szereplő mennyiséget sem, akkor a Terszol nem teljesítette a kötelezettségét, és kötbért kellene fizetnie – mutatott rá a politikus. Kitért arra is, hogy az érintett cégnek, bár papíron minden rendben van a dunaújvárosi veszélyes hulladék lerakójával, de az korábban másfajta ipari hulladékokat fogadott, ráadásul közel van a Dunához, amely állandó katasztrófaveszélyt jelenthet.
Németh Szilárd, a csepeli Fidesz–KDNP-frakció vezetője tegnap közleményben hívta fel a figyelmet arra is, hogy már 2007. január 23-án benyújtottak a városrész képviselő-testületének egy indítványt, amelynek köszönhetően nemcsak a veszélyes hulladék pontos mennyisége, de származásának, szállításának és elhelyezésének máig megválaszolatlan kérdéseire is választ lehetett volna adni. Az ellenzék javaslatának a lényege az volt, hogy a teljes körű vizsgálatra ad hoc bizottságot hozzanak létre. Akkor azonban a csepeli MSZP képviselői ezt leszavazták.