NBH: botrányos esztendő

Baljós jelekkel kezdődött, botrányokkal folytatódott és a szervezet teljes átalakításával fejeződött be az év a Nemzetbiztonsági Hivatal életében. A nemzetbiztonsági szakemberek pedig sokáig úgy gondolták, hogy 2006-nál rosszabb esztendő nem következhet a polgári elhárítás életében, de tévedtek. A szervezet élére ráadásul egy olyan személy került, akit a múltja miatt nem támogatott a parlament szakbizottsága.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársainak március 15-re például úgy kellett fölkészülniük, hogy már februárban gépfegyverrel lőttek a rendőr-főkapitányság Teve utcai épületére. Erről a merényletről azóta sem tudja senki, hogy kik követték el és miért. Szilvásy György akkori kancelláriaminiszternek viszont ezután ismét alkalma nyílt arra, hogy a terrorfenyegetettségre hivatkozva szélsőséges csoportokkal riogasson, akik meg kívánják zavarni az ünnep rendjét. A márciusi ünnepre Szilvásy már olyan jelentést tett le a parlament szakbizottságainak asztalára, amelyben többek között az égből Budapestre lepottyanó gyújtóbombákról számoltak be.
Az ünnep azonban másképp zajlott. Ezúttal a radikálisabb csoportokat is sikerült elszigetelni a békésebb felvonulóktól. Az NBH viszont nem kerülhette el, hogy ezek után is többször a figyelem középpontjába kerüljön. Az első botrány egy kapitális hiba miatt tört ki, amelyet két műveleti tiszt követett el, miután lapunk munkatársai Szilvásy vidéki villaépítkezése után érdeklődtek. A hivatal emberei megjelentek a Magyar Nemzet egyik újságírójának lakásán azután, hogy kollégájával a nagyszabású építkezésen járt. A miniszter az ügy részleteinek tisztázására vizsgálatot rendelt el, amely megállapította: az eljárás törvényes, de szakszerűtlen volt, és több ponton megsértette a hivatal belső szabályzatát. Később Galambos Lajos, az NBH akkori főigazgatója kénytelen volt fegyelmi eljárást indítani. Az ügy volt az első lépés azon az úton, amelyet Galambos távozásához köveztek ki.
A második kudarc kapcsán az NBH már az összes újság címlapjára került. Kiderült, hogy a milliárdos adócsalással és csempészettel megvádolt Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumában – Gyarmati György és Simon Ibolya személyében – egy aktív és egy nyugállományú NBH-s tiszt is helyet kapott. Fény derült arra is: a haláláig szintén a vezető testület tagja volt Nagy Lajos, az NBH első főigazgatója. Titkosszolgálati karrierje után Nagy közös biztonságvédelmi céget alapított Gyurcsány Ferenc anyósával, Apró Piroskával.
Az alapítvány ügyei kapcsán elrendelt belső vizsgálat lefolytatásával Szilvásy a Nemzetbiztonsági Irodát bízta meg. Szakértők szerint ez a lépés komoly üzenet volt Galambosnak: már nem töretlen vele szemben a kormányzati bizalom. Galambos körül tehát folyamatosan fogyott a levegő, ami végül a lemondásához vezetett. Igaz, Szilvásy is kudarcként élhette meg, hogy nyáron távoznia kellett a kancellária bársonyszékéből.
Az elhárítás vezetőjének félreállása után csaknem fél évig csak ideiglenes vezetője volt a szervezetnek, a szocialistákhoz lojálisabbnak tartott Laborc Sándor személyében. Ez idő alatt – miközben októberben ismét utcai harcokba kellett bocsátkoznia a rendőrségnek, és az egyik fő szervezőt, Toroczkai Lászlót letartóztatták, majd újfent szabadon engedték – a szervezet belső struktúráját átalakították a teljes középvezetői kar lecserélésével. Szilvásy immár a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként személyi változásokat jelentett be a nemzetbiztonsági szolgálatok élén is. Balajti László lett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója, Hetesy Zsolt, ennek az intézménynek az eddigi vezetője került az Információs Hivatal, a hírszerzés főigazgatói székébe. Az NBH élére az év végén az eddigi megbízott főigazgatót, a korábbi főigazgató-helyettest, Laborcot nevezte ki Gyurcsány Ferenc.
Laborc kinevezését az eddigi leghangosabb – NBH-val kapcsolatos – politikai botrány övezte. Ő az első főigazgató, akit úgy állítottak az elhárítás élére, hogy a Ház nemzetbiztonsági bizottsága nem támogatta kinevezését. Életútja ugyanis azt mutatja, hogy az MSZP-hez és Gyurcsányhoz való hűség mellett lehetnek olyan kötődései is, amelyeket a NATO-szövetségeseink sem néznek jó szemmel. Az elhárítás jövőbeli főigazgatója az előző rendszerben hat évig tanult a moszkvai Dzserzinszkij Akadémián, együtt a jelenlegi orosz hírszerzés és elhárítás vezetőivel. Hazánk ugyanakkor jövőre a NATO speciális terrorelhárító bizottságának elnöki tisztét adhatja személyében. Sajtóhírek szerint az USA nem hivatalos csatornákon közölte is fenntartásait Laborc kinevezésével kapcsolatban.