Budapestet a rendszerváltás óta hasonló, 1994 óta ugyanaz a politikai koalíció vezeti. Minden ciklusban ugyanaz volt a főpolgármester is, így nincs mód másra nézni kérdőn, mást megszólítani a főváros állapota miatt – írja az Egy élhetőbb és vonzóbb Budapest koncepciója című anyag előszavában Tarlós István, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciószövetség elnöke. A koncepciót a fővárosi Fidesz e feladatra létrejött munkacsoportja dolgozta ki, amelyben tevékenyen részt vett Tarlós István mellett Rogán Antal, a Belváros polgármestere és Illés Zoltán terézvárosi önkormányzati képviselő, aki az életminőség, környezetvédelem, turizmus szakpolitikai területet dolgozta ki.
Tarlós az előszóban elismeri, hogy jelenleg Budapest polgárainak nincs lehetősége új városvezetést választani, ezért nincs is szükség választási programra. Szükségesnek látja ugyanakkor egy középtávú program alapelveinek, stratégiájának megfogalmazását, illetve a „polgári oldal” első főváros-vezetési ciklusának tartalmi felépítését, filozófiájának, céljainak (2015-ig) meghatározását.
A koncepció helyzetértékeléssel indít, amelyben részletesen elemzik Budapest – véleményük szerint – elkeserítő helyzetét. – Budapesten az elmúlt 16 évben több területen romlott az életminőség, általánosságban elmondható, hogy az igényesség – néhány csekély, szigetszerű jelenséget kivéve – eltűnt a városból. Budapestnek, mint európai nagyvárosnak, nincs karaktere és nincs filozófiája. Versenyképtelen a tömegközlekedés struktúrája, mindemellett megnőtt a városban a közlekedéssel töltött idő. Romlik az utak minősége – áll az anyagban. Rámutatnak arra is, hogy a főváros környezeti állapota – néhány fejlesztés hatásától eltekintve – elhanyagolt, rossz. Felméréseik szerint az állandósult zaj-, rezgés-, por- és szemétterhelések nem megfelelően kezeltek, sokszor korlátozás nélküliek. – Kevés a minőségi kikapcsolódási lehetőség, a kulturális fogyasztást ma sok esetben a nagy alapterületű üzletközpontokban eltöltött idő jelenti. A főváros vezetése nem törődik a sportot és a szabadidős foglalkozásokat érintő területekkel sem. Az átgondolatlan, erőltetett és kapkodó privatizáció miatt ráadásul több stratégiai jelentőségű vagyonelem kikerült a főváros tulajdonából. Megjegyzik azt is, hogy a város üzemeltetése rosszul szervezett, és hogy Budapest szabályozatlan város képét festi. Vagyis úgy látják, Budapest olyan, mintha nem lenne gazdája.
A koncepció különösen az első öt évre (a 2010 és 2015 közötti időszakra) koncentrál, felvázolja, hogyan nézne ki a főváros ötéves polgári vezetés után. – Párhuzamosan indult fejlesztések, átalakítások minden területen eredményekhez vezettek: mint az ország európai szintű fővárosa, mint lakóterület, mint munkahely, mint kulturális és turisztikai központ. A néhány év alatt kialakított új közigazgatási rendszer jóval hatékonyabb működtetést eredményezett. A főváros és a kerületek vezetése a legjelentősebb területeken egységet, csapatot formálva dolgozik a város fejlődéséért. Sokat javult, változott a város lakóinak hozzáállása, tudati szintje. A városi rendőrség már teljes szervezetében hatékonyan működik. A főváros gazdaságilag stabilizálódott. Több, hosszabb távú fejlesztési program indult: lakótelepek, barnamezős és világörökségi rehabilitációk. Tehermentesebbek lettek a belvárosi részek, elindult a zöld felületek növekedése és mindezek szervesen illeszkednek az épített környezet rehabilitációs programjához – festik le a lehetséges jövőt a koncepcióban. A szöveg kitér arra is, hogy az alapok lerakása után elindulhatnának a város hosszabb távú, 2025-ig tartó fejlesztési programjai, amelyek már nagyobb időigényű (pl. egyetemi város) és nagyobb forrásigényű (nagyobb rehabilitációk, új Duna-híd stb.) programokat tartalmaznak.
A koncepció kidolgozói úgy látják, Budapest mai helyzete nem teszi lehetővé, hogy egy fejlesztési terv a jelenlegi programok folytatásaként vagy korrekciójaként a szokásos módon folytatódjon. – Először a főváros működésének stabilizálására, a kártékony folyamatok leállítására, bizonyos mértékű válságmenedzselésre van szükség, ezért eltérő hangsúlyú fázisokra kell osztani a fejlesztési programot. Természetesen párhuzamosságok, átfedések találhatók az egyes fázisok között, de az egyes időszakok legtöbb feladatának karaktere eltérő – vélekednek az anyag kidolgozói. Szerintük az első hároméves fázisban a főváros gazdálkodásának, működésének stabilizálására van szükség. – Feltételeinek megteremtésével el kell indítani az európai szintű rendteremtés folyamatait, és a legtöbb területen értékelhető eredményeket kell elérni. (Ehhez New York-i mintára zéró toleranciát kívánnak alkalmazni.) Elindítanák továbbá a kisebb forrásigényű városfejlesztési programokat. A második, szintén hároméves fázisban a fő cél a rend megteremtése, az elfogadható szintű szociális biztonság létrehozása (megfelelő kormányzati politikát feltételezve), és a nagyobb városfejlesztési programok indítása, vagyis az élhetőbb Budapest kialakítása.
origo.hu
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket
