Kiss Péter kancelláriaminiszter a napokban a CBN amerikai televíziónak adott interjút. A riporter a húszperces beszélgetés során a Magyar Gárdáról, a Jobbikról, annak vezetőjéről, Vona Gáborról és az antiszemita-veszélyről faggatta az MSZP-s politikust. A kancelláriaminiszter a Magyar Gárdával kapcsolatban egész egyszerűen azt hangsúlyozta, „vannak olyan magukat jobbközépnek nevező erők Magyarországon is és Kelet-Közép-Európa más országaiban is, amelyek nem szakítanak a radikalizmussal, nem határolják el magukat ezektől az újonnan alakult szervezetektől.” – Ha nem is hivatalosan, ha nem is formálisan, de legitimálják őket. Itt, Magyarországon is az történik, hogy a Fidesz, a legnagyobb, magát jobbközépnek nevező ellenzéki párt az önkormányzatokban együttműködik azzal a Jobbik nevezetű párttal, amelyik szervezi a Magyar Gárdát – tette hozzá Kiss Péter. A beszélgetés az mszp.hu-n is látható. A fent említett gondolatok elmondása közben a televízió Orbán Viktort, a Fidesz elnökét mutatta, azt a hatást keltve, mintha az ellenzéki pártvezérnek köze lenne a Magyar Gárdához.
Kiss Péter a Fidesz–Jobbik-„kapcsolatról” megjegyezte azt is, hogy „Nyugat-Európában, egy általunk kívánt európai világban nem fordulhat az elő, hogy akár pillanatnyi hatalmi érdekekből összekacsintson a szélsőjobbal a jobbközép, és így próbáljon hatalmi túlsúlyra szert tenni.” Kiss Péter a két politikai szervezet kapcsolatát igyekezett azzal is alátámasztani, hogy a 2004-es népszavazás idején „egy szélsőséges csoport megpróbálta a nemzeti szembeállítás ügyét napirendre tűzni, s bizony odaállt melléjük a magyar jobbközép, a Fidesz”. A Magyar Gárda tüntetéseire vonatkozó kérdésre, arra, hogy milyen érzés lehet a fekete egyenruhások megmozdulásait zsidóként végignézni, azt válaszolta, hogy ő nem a zsidó közösség tagja, de ebben az értelemben szívesen lenne, mert közösséget vállal azokkal, akik azt mondják, hogy „történelmünkben magyarok csináltak magyarokkal szörnyű tragédiát a 40-es években, amikor hatszázezret közülünk ipari módszerekkel kiirtottak”. A kancelláriaminiszter említest tett a tavaly őszi eseményekről is, és megjegyezte, „sajnos tavaly ősszel, a nagyobbik ellenzéki párt által vezetett megmozdulások időszakában az Árpád-sávos zászló sok ember kezében lobogott”. A CBN riportere megkérdezte Kiss Péter véleményét Vona Gáborról, a Jobbik vezetőjéről is. A kancelláriaminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, a Jobbik képviselői száznál is több helyi önkormányzatban képviselettel rendelkeznek, „és ezen önkormányzatokban a legnagyobb ellenzéki párttal szövetségben működnek”. Kiss Péter az interjúban a Magyar Gárdát egyenesen „utcai fegyveres alakulatnak” nevezte. Arra a kérdésre, hogy mennyire veszélyes Vona Gábor üzenete, az MSZP-s politikus csak annyit mondott, „az a veszélye, hogy vele össze lehet fogni, s vele többséget lehet kialakítani”. A CBN riportere azt is megkérdezte, hogy nincs-e felelőssége a kormánynak abban, hogy a Magyar Gárdához hasonlatos szervezet létrejöhetett. Kiss Péter erre ismét a holokauszt időszakáig nyúlt viszsza a történelemben, újra leszögezve, hogy akkor magyarok irtottak magyarokat. Majd saját felelősségükről annyi mondott, „nyilvánvaló, hogy az így jelentkező szélsőség könnyebben kap akkor talajt, amikor nagyok a konfliktusok az országban”, elismerve, hogy a mostani kormány a reformpolitikájával konfliktusokat okozott. Rögtön hozzátéve azonban azt, hogy „az ellenzék, ahelyett, hogy támogatta volna a reformfolyamatokat, ezeket a radikálisokat hagyta kimenni az utcára, elvonván a közösség figyelmét attól, hogy megérthesse, hogy mi megmagyarázhassuk, hogy milyen intézkedés mögött mi van”.
Kiss Péter mostani, antiszemitizmus-félelemtől átitatott interjúja abban a tekintetben meglepő, hogy a ’90-es választási kampány során az általa vezetett BIT-et (a KISZ utódszervezeteként működő Baloldali Ifjúsági Társulást) azzal gyanúsították meg, hogy az SZDSZ és a Fidesz plakátjaira antiszemita feliratokat festettek. A Fidesz akkor feljelentést is tett amiatt, hogy valakik a plakátjaikra „zsidesz” feliratot mázoltak, sőt a párt vezetőinek tudomása szerint Kiss aktivistái voltak az elkövetők. A rendőrség látókörébe három BIT-es aktivista került, akiket végül nem marasztaltak el. Több sajtóorgánum megírta az ügyet, de a BIT és személy szerint annak elnöke mindvégig tagadta a szervezet közreműködését a plakátátmázolásban.
origo.hu
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket
