Megkésett LB-állásfoglalás

E gy jelölő szervezetnek minősülnek a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek ezért közös kompenzációs listájuk a töredékszavazatok megosztása tekintetében akkor is önálló kompenzációs listának minősül, ha olyan jelölő szervezettel is van közös jelöltjük, amellyel közös kompenzációs listát nem állítottak.

2008. 02. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egy jelölő szervezetnek minősülő jelölő szervezetek a töredékszavazatok felosztásánál is egy jelölő szervezetnek számítanak – szól a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának közelmúltban született állásfoglalása. Az ügy érdekessége, 2006 őszén a Vas Megyei Bíróság ellenkező értelemben hozta meg döntését. Ismert, jogerősen a szocialistáknak ítélt oda egy mandátumot Szombathely közgyűlésében a Vas Megyei Bíróság, megváltoztatva a megyei területi választási bizottság korábbi határozatát. A területi választási bizottság annak idején egy fideszes beadvány miatt vizsgálta felül a mandátumkiosztást.
*
Egy választókörzetben megváltoztatta a helyi választási bizottság döntését, így a polgári oldallal együttműködő Pro Savaria Egyesületnek jutott volna a mandátum. Ezt bírálta felül a megyei bíróság. Döntése értelmében a választókörzetben keletkezett 752 töredékszavazatot úgy osztotta el a kompenzációs listán, hogy csak a Pro Savaria Egyesületnek számolt el 250 szavazatot, így 502 szavazat elveszett.
A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint viszont, ahogyan annak idején a területi választási bizottság is határozott, a Fidesz– KDNP-t és a Pro Savaria Egyesületet is külön figyelembe kellett volna venni, a töredékszavazatokat nem három-, hanem kétfelé kellett volna elosztani. Így 376 töredékszavazatot kellett volna figyelembe venni a Pro Savaria Egyesület és ugyanennyit a Fidesz–KDNP javára. E döntéssel úgy módosult volna a kompenzációs lista alapján a mandátumkiosztás, hogy eggyel több mandátumot kapott volna a Pro Savaria Egyesület, és eggyel kevesebbet az MSZP– SZDSZ. A 29 fős testületben pedig 15 mandátuma lett volna a Fidesz–KDNP–Pro Savaria választási szövetségnek, 12 az MSZP– SZDSZ-nek, egy mandátumhoz jutott volna az MDF, egyhez pedig az Együtt Szombathelyért Egyesület.
Mindez jogi szempontból már lényegtelen, a Vas Megyei Bíróság ugyanis annak idején jogerős döntést hozott, így ez ügyben nem lehetett a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni. A dolog azonban azért is érdekes, mert nemcsak Szombathelyen, hanem Pécsett is hasonló döntés született. A Baranya Megyei Bíróság ott is az MSZP fellebbezésének adott igazat a töredékszavazatok elosztása ügyében. A pécsi közgyűlésbe így végül 20 MSZP-s, 16 fideszes, két SZDSZ-es, egy MDF-es és egy Összefogás Pécsért színeiben politizáló képviselő jutott be. Itt annyi a különbség, hogy a jobboldal az egy pluszmandátummal sem lenne többségben a helyi közgyűlésben.
Répássy Róbert, az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának fideszes alelnöke lapunknak elmondta, hogy jogi szempontból az ügy 2006 őszén lezárult, mert a Vas Megyei Bíróság akkor jogerős döntést hozott, az LB Közigazgatási Kollégiumának állásfoglalása így csak a jövőre nézve lehet iránymutató. – Az ügynek politikailag lehetne következménye, de nem hiszem, hogy az MSZP és az SZDSZ érdemben foglalkozna az LB állásfoglalásával, mert az időközi választáshoz vezethetne. A hatalmon levőknek pedig nem érdekük egy új választás, mert azon könnyen súlyos vereséget szenvedhetnének – fűzte hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.