Rendellenes kapcsolat a szolgálattal

Nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak és rendellenesnek minősítette az Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Közhasznú Nemzetközi Alapítvány (Egymásért alapítvány) és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kapcsolatát az ezt vizsgáló parlamenti bizottság – derül ki a testület tegnap elfogadott jelentéséből. A bizottság ezért felszólította Szilvásy György titokminisztert, indítson vizsgálatot arról, hogy az NBH a rendelkezésére álló forrásokat célszerűen és eredményesen használta-e fel, amikor együttműködött a „jótékonysági szervezettel”. A jelentés megerősítette azt a lapunkban tegnap megjelent információt, miszerint az Egymásért alapítvány ugyan nem volt fedőszerv, de az NBH „bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni”.

„Maszek titkosszolgálat”. Demeter Ervin, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „óriási fegyvertény” a közösen elfogadott jelentés, amely feladatokat is előír az érintett minisztériumoknak a rendellensségek megszüntetésére. A politikus szerint „az a baj, hogy az NBH nem a törvényben biztosított lehetőségekkel végzi a munkáját, hanem (...) maszek titkosszolgálatként”. „Az alapítvány képviselői pedig titkosszolgálatosdit játszottak, (...), ez nem rendjén való” – jegyezte meg Demeter. Közölte azt is: „egy vizsgálóbizottság, ha jól végzi a dolgát, kezdeményezte volna, hogy indítsanak fegyelmi eljárást az NBH főigazgatója ellen”, aki nem adott kellő tájékoztatást. Ezt viszont azért nem tették, mert a „másik oldal” ezt nem támogatta volna.

Szilvásy György tárca nélküli miniszter mellett a vizsgálóbizottság a hatóságoktól és más érintett tárcáktól is azonnali intézkedést kér az Egymásért-ügy kapcsán. A vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától például azt, hogy vizsgálja felül annak a vámhivatalnak a működését, ahol vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat, a pénzügyminisztertől pedig azt, hogy vizsgálja át az adományozások szabályozását. Emlékezetes ugyanis, hogy Földesi-Szabó Lászlót milliárdos csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják, mert a gyanú szerint a nagy értékű élelmiszer-szállítmányokat az alapítványnak járó közhasznú mentességek megszerzését követően áruházláncokon keresztül értékesítették.
A vizsgálóbizottság számára azonban nem ezek voltak az alapvető kérdések, hiszen ebben az ügyben büntetőeljárás folyik. A parlament szaktestületének elsősorban az Egymásért alapítvány és az NBH kapcsolatának nemzetbiztonsági kockázatait kellett volna feltárnia, hiszen a jótékonysági szervezet egymás után vette be a kuratóriumába az elhárítás aktív és nyugállományú tisztjeit. A bizottság azonban kénytelen volt felemás eredménnyel lezárni a munkáját. Az érintettek egy része ugyanis még a zárt üléseken is a titoktartási kötelezettségére hivatkozott. Ennek köszönhetően a bizottság által tegnap közösen elfogadott nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló jelentését nem lehet a tények mély feltárásán alapuló iratnak nevezni. A bizottsági jelentés szerint ez annak is köszönhető, hogy Laborc Sándor, az NBH főigazgatója nem adta át az ehhez szükséges iratokat a képviselőknek, és a kapcsolattartó személyt sem küldte el a tervezett meghallgatásra. A bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József pedig azért tartózkodott a szavazáson, mert az alapítvány kuratóriumának elnökétől nem kaptak teljes körű tájékoztatást a képviselők.
A jelentésben egyébként megerősítik azt a lapunkban megjelent információt, hogy Galambos Lajosnak, az NBH volt főigazgatójának a közlése szerint az alapítvány segítséget nyújtott bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárásához, illetve az ehhez kapcsolódó vámjogszabályok kijátszásának, működésének megismeréséhez. Az NBH az alapítvány segítségével adatokhoz juthatott vám- és pénzügyőrségi dolgozók és vezetők olyan érintettségéről, amely nemzetbiztonsági érdeket sértett, vagy sérthetett. A jelentés szerint az NBH ezen a területen végzett tevékenységének, műveleti lépéseinek bizonyos hátterét az Egymásért alapítvány irányítói biztosították. A műveleti munka során begyűjtött információk és kérdések viszont visszakerülhettek az érintettekhez, ezért a VPOP az alapítványon kívánta megtorolni a sérelmeit, amikor eljárást indított csempészet és áfacsalás gyanújával.
A jelentés megemlíti azt is, hogy az Egymásért alapítványt Nagy Lajosnak, az NBH első főigazgatójának, a BM III. főcsoportfőnökség egykori vezető beosztású munkatársának az ötletére hozta létre a két első kurátor, Jakubinyi Róbert és Földesi-Szabó László. Az előbbi Nagy „rendszerváltás előtti kapcsolata”, utóbbi a személyes ismerőse volt. Az alapítvány létrehozásához Nagy Lajos jogi segítséget kért egy másik „ismerőstől”, Gyarmati Györgytől, az NBH akkori osztályvezetőjétől. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy az Egymásért alapítvány vezetői az NBH-nak is a rendelkezésére kívánják bocsátani széles körű kapcsolataikat. Ennek megfelelően 2006 májusától Nagy kezdeményezésére a kuratórium ki is bővült Gyarmati Györggyel és Simon Ibolyával, az NBH nyugalmazott jogászával.
A bizottság jelentése megjegyzi azt is, hogy az Egymásért alapítvány az ellene irányuló hatósági hadjárat idején kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a politika szereplőivel. Ezt szolgálta 2007 márciusában a Szilvásy György miniszter testvére, Szilvásy István által irányított BM Kórház anyagi támogatása, illetve a miniszter másik testvérének, Szilvásy Péter grafológusnak a foglalkoztatása is. Ezek a befolyásolási kísérletek azonban nem jártak eredménnyel, mivel az Egymásért alapítvány ügyében indított hatósági eljárásba a miniszter nem avatkozott be – állapítja meg a jelentés.

Ami kimaradt. Az Egymásért-bizottság tisztázta azt is, hogy az alapítvány elleni vámőrségi eljárás megindításakor bizonyos „nemzetbiztonsági fékek” léptek működésbe. Gyarmati György ezredes például az alapítvány és az NBH között fennálló együttműködésre hivatkozva javaslatot tett az ügy minél előbbi lezárására a vámőrségnél. Ez részben arra irányult, hogy az Egymásért alapítvány viszszamenőleg befizethesse az elmaradt közterheket, és így megússza a büntetőeljárást. Simon Ibolya, aki egy ideig egyszerre volt jogásza az NBH-nak és az Egymásért alapítványnak, szintén nyilvánosan lépett fel az alapítvány védelmében a vámőrség eljárásával szemben, mindez azonban valami miatt kimaradt a végleges jelentésből.